Kormány


Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára a kormány nevében azt mondta: az NKE az együttműködés egyeteme, a társadalmi igények, a nemzetstratégiai kormányzati célok és az egyetemi autonómia közötti hatékony együttműködés modellje. Az együttműködés érték, ha a közös munka az egyetem számára, s ezen keresztül a közszolgálat javára hozzáadott értéket teremt - értékelt. A közcélok és a közérdek az NKE fenntartóiban, közszolgálati megrendelőiben ölt testet - mutatott rá.

Hangsúlyozta: korunk társadalmi és gazdasági krízisei, a növekvő biztonsági kockázatok, jövőnk bizonytalanságai az államot és a kormányzatot rendkívüli feladatokkal szembesítik világszerte. A közérdeket érvényesítő közszolgálatnak, a jó és stabil kormányzásnak korszerű tudományos ismeretekre és felsőfokú képzésre kell épülnie - rögzítette, hangsúlyozva: az NKE feladata a 21. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett közszolgálat építése az oktatás és a tudomány eszközeivel.

Potápi Árpád János rámutatott: újító és innovatív gondolatokra van szükség a közügyekben is, a tudomány és a közszolgálat korszakos átalakulásának egyik innovatív színtere az NKE.

Kiemelte: jelen javaslat e szellemiség követésén alapszik. Ahhoz, hogy az egyetem működése az eddigieknél is hatékonyabb és eredményesebb legyen, meglátásuk szerint bizonyos pontokon módosítani szükséges a fenntartói struktúrát - rögzítette. Közölte: a módosítás nem jelentené, hogy az eddigi fenntartók kapcsolatukat vesztenék az intézménnyel, továbbra is biztosítanák, hogy a tárcák saját képzési céljaik megvalósítására saját fejezetükben forrásokat biztosítsanak.

Kitért arra is, hogy a fenntartói irányításban és magában a testületben a számos személycsere kompetenciavesztéseket, a felelősségi viszonyok torzulását eredményezte. Az elmúlt 6,5 évben 8 fenntartó miniszter és 12 fenntartói testületi tag irányította összességében az egyetemet.

Ezeken túl több olyan szempont volt, mely a testületi formában működő komplex irányítást szükségtelenné tette, pontosabban a szakmai és a fenntartói irányítás elválasztása mellett sorakoztatott érveket - rögzítette, jelezve: jelen javaslataikkal azt kívánják elérni, hogy a korábbinál hatékonyabb működési modell segítse az egyetemet.


Fidesz: a korábbinál hatékonyabb működési modell jön létre a közszolgálati egyetemen


Pósán László (Fidesz) kifejtette: a törvénymódosítási javaslattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogai - az eddigi, négytagú fenntartói testület helyett - egy kézbe, a Miniszterelnökséghez kerülnek, ami a korábbinál hatékonyabb működési modellt tesz lehetővé. Mostanra ugyanis az előző típusú vezetési modell meghaladottá vált, a korábbi intézmények integrációja sikeres volt - mondta.

A módosítást indokolja továbbá, hogy az egyetemen olyan új karok is alakultak, amelyek a korábbi törvénykezéskor még nem léteztek - tette hozzá.

Az eddigi fenntartók azonban ezután is megőrzik kapcsolatukat, az érintett tárcák - amelyek tanácsadó testületet hoznak létre - biztosíthatnak forrásokat az egyetemnek - jelezte Pósán László.


A Jobbik nem támogatja az előterjesztést


Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, a mostani előterjesztés ugyan technikai jellegű, de azt az irányt mutatja, hogy a Fidesz minden szektort maga alá akar gyűrni. A fenntartói jogok egy miniszter kezébe kerülését elfogadhatatlannak nevezte, hozzáfűzve, hogy a Miniszterelnökség vezetőjéhez kerülő kérdésekről valójában szenátusnak kellene döntenie. Mindezek miatt nem támogatják a javaslatot.

Szerinte egyébként a közszolgálati egyetem a kormány kivételezett egyeteme a többi felsőoktatási intézményhez képest, ami megnyilvánul például az infrastruktúrában és a kollégiumoknál is.

Hozzátette továbbá: az, hogy az NKE rektora, Patyi András, egyben a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, egy normálisan működő demokráciában elképzelhetetlen.


MSZP: a felsőoktatás-irányításnak egységesnek kellene lennie


Hiller István (MSZP) a kormány kedvenc egyetemének nevezte az NKE-t. Az intézmény élére a létrehozásakor egy olyan fenntartói testületet állítottak, amely negatív értelemben egyedülálló - mondta, hozzátéve: most a kabinet is "belátja", hogy egy ilyen, több miniszterből álló testület nem tud eredményesen vezetni egy felsőoktatási intézményt. Kérdés azonban - folytatta -, hogy ennek fényében miért a Miniszterelnökségez, és miért nem az Emberi Erőforrások Minisztériumához - ahová az oktatási államtitkárság tartozik - csoportosítják az intézményt.

A felsőoktatás-irányításnak egységesnek kellene lennie, az NKE fenntartása azonban ezzel szembemegy - szorgalmazta.

Úgy összegzett: a történelemben nem volt példa arra, hogy a politika hosszabb távon győzedelmeskedni tudjon a tudomány felett.


DK: jó színvonalú oktatást nem lehet létrehozni központi akarattal


Arató Gergely (DK) azt mondta: a felsőoktatás jobban szereti a tudomány szabadságát, az autonómiát, amikor az egyetem közössége dönt a fontos kérdésekről.

Jó színvonalú oktatást nem lehet létrehozni központi akarattal - jelentette ki.

Az NKE-t hagyni kellene egyetemként működni, és nem kellenek a többinél egyenlőbb felsőoktatási intézmények - fogalmazott.


Az elnöklő Latorcai János ezután lezárta az általános vitát.


Zárszó


Dunai Mónika (Fidesz) zárszavában azt mondta, az eddigi négy helyett azért egy miniszterhez kerül a fenntartói jog gyakorlása, mert mostanra az átállási időszak véget ért, az NKE megerősödve tudja képezni a szakembereket. Az irányítás hatékonyabb, a felelősség számonkérhetőbb lesz - tette hozzá.