OGY - Krónika 11. rész (akadálymentesítés, szövetkezetek, az EU jövője, alaptörvény)

Belföld, 2022.07.18

Hétfő este bizottsági jelentések vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés.



Akadálymentesítés


A Ház ezt követően lefolytatta a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját.

A törvényalkotási bizottság véleményét bemutató Héjj Dávid (Fidesz) hangsúlyozta: a jogszabályváltozással egy újabb lépést lehet tenni a fogyatékosággal élő emberek érdekében. A törvényjavaslat biztosítani kívánja a széles körben használt termékek és szolgáltatások akadálymentességét - jelentette ki.

A vitában felszólaló nem volt. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat minden, az akadálymentesítést szolgáló intézkedést támogat.


Közérdekű szövetkezetek


A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak védelméről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitájában Nacsa Lőrinc (KDNP) előterjesztőként felszólalva közölte: a tárgyalás korábbi szakaszában sokan egyetértésüket, helyeslésüket fejezték ki, hiszen fontos, hogy csőd vagy felszámolás esetén az érintettek mindenképpen megkapják fizetségüket.

Mint mondta, módosító javaslat nem érkezett a javaslathoz, így minden akadály elhárult az elől, hogy a parlament kedden megszavazza a kezdeményezést.


Az Európai Unió jövője


Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló határozati javaslat bizottsági jelentéseinek vitája során Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a kormány támogatja a javaslatot, majd arról beszélt, a magyaroknak határozott elképzelésük van Európa jövőjével kapcsolatban, ám az több ponton nem vág egybe Brüsszel elgondolásaival. Mivel módosító indítvány nem érkezett, arra kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett szöveggel támogassák a kezdeményezést.

Az Európai ügyek bizottsága álláspontját tolmácsoló Tessely Zoltán (Fidesz) arról beszélt: korábban Magyarországon is felmérték az unióval kapcsolatos álláspontot, ám "az európai fórumokon nem az állampolgárok hangját hallottuk, hanem egyes brüsszeli véleményeket". Elmondta, ezekben nagy súlyt kaptak "az unió mélyítésére, birodalomépítésre" törekvő álláspontok, éppen ezért tartották szükségesnek, hogy a parlament dokumentálja a magyar álláspotot.

Hangsúlyozta: a magyar nemzeti érdekekkel összeegyeztethetetlen az Európai Egyesült Államokra törekvés és jogkörök elvonása, majd arról beszélt, meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek szerepét.

A testületben megfogalmazott kisebbségi vélemény előadója, Gy. Németh Erzsébet jelezte: a DK "az európai értékek alapján álló pártként" úgy gondolja, hogy a kezdeményezés "nem tükrözi és nem tükrözheti a magyar emberek véleményét". Hozzátette, álláspontjuk szerint nincsen szükség az európai parlamenti választás módjának megváltoztatására, mert az annál demokratikusabb, minél nagyobb a polgárok beleszólása ebbe a kérdésbe.

Javasolta, hogy vegyék ki az előterjesztésből azokat a pontokat, amelyek szerintük nem tükrözik az Európai Unió alapelveit, majd arról beszélt, kormányoldalon most a szubszidiaritás elve mellett törnek lándzsát, holott szerinte az elmúlt 12 évben nem gyakorolták azt.

Keresztes László Lóránt (LMP) jelezte: az Európai Unióról tartott vitafolyam előkészítése során megtapasztalta, hogy kihívásokkal küzd az EU, és ezek legfontosabbjaival csak nehezen tud megküzdeni, ám szerinte a kormányoldal épp ezeket a problémákat nem hozta fel a vitában.

Példaként a multinacionális cégek által alkalmazott nagyszámú lobbista működését hozta fel az ellenzéki képviselő, aki szerint kormányoldalon "mindig támogatták a korlátlan szabad kereskedelmet", feladva ezzel a magyar önrendelkezés elemeit. Nem több, hanem jobb Európára van szükség - jelentette ki.

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) a DK felvetésére azt közölte: az ellenzéki párt javaslata nem egyeztethető össze kezdeményezésükkel, amely szerinte aktuálisabb, mint benyújtásakor, hiszen az Európai Unió azóta több olyan felvetést fogalmazott meg, ami gerjesztheti a közösség energia- és élelmiszerválságát.

Hangsúlyozta: ha az unióban nem veszik figyelembe azt, amit egy tagállam polgárai mondanak, akkor lépnie kell az adott nemzeti parlamentnek, majd az LMP képviselőjének felvetésére úgy ragált, az elmúlt években számos alkalommal leplezték le "nemzetközi hálózatok és embereik" lobbitevékenységét, amelyek károsak, a nemzetállamok érdekeivel ellentétesek voltak.

A cél az, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahonnan nem érdemes elmenni, de érdemes visszajönni - jelentette ki, hangsúlyozva, erről kellene, hogy szóljon az Európai Unió. Nacsa Lőrinc minden képviselőt a javaslat támogatására kért.


Az alaptörvény módosítása


Az alaptörvény 11. módosításához fűzött bizottsági jelentések és összegző módosító indítvány vitája során Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta: a javaslat fő témái a vármegye megnevezés visszaállítása és az önkormányzati és az európai parlamenti (EP-) választás együttes megtartása.

Kiemelte: utóbbi fontos indoka a költséghatékonyság, hiszen így 10 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés.

A vármegyék kapcsán azt hangsúlyozta, 1949-ben nem szakmailag megalapozottan, hanem történelmi múltunk eltörlésének lépcsőfokaként cserélték megyére a vármegye megnevezést.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!