Pontosítaná a Fidesz-KDNP a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt


A kormány szerkezetátalakítása és egyéb technikai jellegű módosítások miatt változtatna a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényen a Fidesz-KDNP. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) képviselők önálló indítványa szerint kodifikációs és jogtechnikai változtatások is szerepelnek a módosításban.

Nacsa Lőrinc vezérszónoki felszólalásában kiemelte, hogy egyes feladatok, amelyeket most a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter lát el, átkerülnek az alaphoz.

Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási törvény szerint meg kell határozni az elkülönített állami pénzalap rendeltetését, bevételi forrásait, teljesíthető kiadásait is. Ez a törvényjavaslat ezért beemeli ezeket az elemeket az alapról szóló törvénybe, és emellett kodifikációs, jogtechnikai szövegpontosításokat is elvégeznek.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára amellett, hogy a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőt, elmondta, jelentős fejlesztéseket sikerült az alap segítségével végrehajtani a határon túli területeken, templomok, iskolák újultak meg, 4800 külhoni szervezet programját, valamint diákok oktatását támogatták.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka a vitában azt mondta, 2010 végén hozták létre az alapot úgy, hogy az ellenzék nem támogatta, és ez jól leírja álláspontjukat a nemzetpolitikáról.

Kiemelte, hogy jövőre 5,8 milliárd forintot költhet az alap oktatás-nevelési programok támogatására, ez 240 ezer diákhoz juthat majd el. Emellett hozzátette, hogy a módosítást a kormány struktúrájának átalakítása is indokolta.

Szávay István (Jobbik) azt sérelmezte, hogy a kormány nem vette a nevére ezt a törvényjavaslatot. Elmondta még, hogy egyes változtatások a centralizáció felé mutatnak, de ezek a lépések ésszerűek, és egyetértenek velük.

Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlatot helyezték a törvénybe az előterjesztők, illetve a képviselő aggodalmát fejezte ki a vagyonkezeléssel kapcsolatos egyes szabályok miatt. Mint fogalmazott, reméli, nem az állami pénzen megvásárolt külföldi vagyontárgyakkal akarják a Fidesz klientúráját gazdagítani. Későbbi felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte az egyéni pályázatok nagy arányát.

Molnár Zsolt (MSZP) azt mondta, a kormány elszalasztja a lehetőséget arra, hogy végrehajtsa az ellenzéki politikusok által jelzett anomáliákat, problémákat.

Szerinte a különböző pályázatok felett rendelkező Fidesz-holdudvar érdekei szerint módosítják most a törvényt. Emellett átláthatatlan egyedi és meghívásos pályázatokat írnak ki, és a pénzeket továbbra is a Fideszhez közel álló szervezetek kapják, ezért nem támogatják a javaslatot.

Jelezte, hogy az MSZP-kormány 2007-ben indított programot, amelynek keretében tíz határon túli szervezetnek nyújtottak normatív támogatást.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint félre kellene tenni a pártpolitikát ebben a kérdésben, mert egységes fellépésre van szükség a nemzetpolitikai minimum elérése érdekében. A képviselő fontos törekvésnek nevezte az alap üzemeltetését, de az egységes rendszeren belül komoly problémák vannak, ezek között említette a források nem átlátható felhasználását, illetve az érintettek bevonásának mellőzését is. Úgy vélte, hogy szükség lenne az észszerűség és a hatékonyság növelésére, és egy "visszacsatolási" rendszer bevezetésére.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte, hogy jelenleg nincs semmilyen ingatlana a Bethlen Gábor Alapnak, így székháza sincs.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kijelentette, hogy a határon túli magyarok javaslatait tükrözik a programok.

Szávay István (Jobbik) azt szorgalmazta, hogy szüntessék meg a kiskapukat, hozzanak létre átlátható rendszert. Elfogadhatatlannak nevezte az egyedi pályázatok nagy arányát, ami szavai szerint sok lehetőséget nyújt a "mutyizásra".

A kormány nevében Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy jogtechnikai okai vannak a törvénymódosításnak.


Módosítanák a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt


Bajkai István (Fidesz) a bírák jogállásáról szóló törvények módosításával kapcsolatban előterjesztőként azt mondta, hogy a hatalmi ágak szétválasztása régóta fontos ismérve az államnak. Kiemelte a bírói függetlenség alapelvét: a személyi és a szakmai függetlenséget is biztosítani kell.

Az általános indokolás szerint amennyiben a bíró szolgálati jogviszonya meghatározott okokból szűnik meg, mert bizonyos jogviszonyt létesít vagy kinevezést kap, akkor a megbízatása lejártát követően kérheti, hogy őt pályázat kiírása nélkül ismét nevezze ki bíróvá a köztársasági elnök. E rendelkezés egyértelműbb megfogalmazása érdekében a normavilágosság követelményének megfelelő és a joggyakorlat egységét biztosító szövegezést vezet be a törvényjavaslat.

Bajkai István az indítvány támogatását kérte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szintén erre buzdította képviselőtársait.

Salacz László (Fidesz) közölte: a nagyobbik kormánypárt támogatja a törvényjavaslatot, amely biztosítja a joggyakorlat egységességét.

Staudt Gábor (Jobbik) támogathatónak nevezte az indítványt, amely szavai szerint technikai, jogértelmezési. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem csupán ez a probléma az igazságszolgáltatással, holott a szövegből úgy tűnik. Kijelentette, hogy napi szinten csorbát szenved a bíróságok függetlensége.