Kisebbségi álláspont: a javaslat nem ad módot az érdemi cselekvésre

A kisebbségi álláspontot tolmácsoló Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a rombolás és tétlenség időszakából a pótcselekvés korába jutott el a klímapolitika terén a kormányzat, amely eközben elismeri, hogy az éghajlatváltozás és hatásai elleni fellépést az egyik legfontosabb teendő.

A képviselő szerint a határozati javaslatot úgy alakította át a kormányoldal, hogy az elfogadása esetén nem ad módot majd érdemi cselekvésre.

Kifogásai szerint a kormány az utóbbi években szétverte a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, a közműrendszerek és a közösségi közlekedés állapota pedig szerinte romlott a Fidesz hatalomra kerülése óta. Eközben az önkormányzatiságot kiüresítve ellehetetlenítették, hogy a települések vezetése 21. századi módon lássa el feladatait.

Előterjesztő: ilyen módosításokkal nem lehet egyetérteni

Előterjesztőként frakciótársa, Schmuck Erzsébet jelezte: módosításaival annyira legyengítette az anyagot a kormányoldal, hogy a tartalommal már benyújtói sem tudnak egyetérteni.

Arra kérte ezért a kormányoldalt, hogy ne szavazza meg a törvényalkotási bizottság módosító csomagját, hanem az eredeti előterjesztést szavazza meg.

Célnak azt nevezte, hogy Magyarország súlyának megfelelően, a környező államokkal és Európával összhangban kezelje a klímaváltozás problémáját és hatásait, megjegyezve, hogy "a legkevésbé sem volt klímabarát" az utóbbi tíz év kormánypolitikája.



Államtitkár: nem megyünk szembe az uniós célszámokkal

Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarország nem megy szembe az uniós célszámokkal és nem utasítja el az üveggáz-hatású gázok kibocsátásának emelését, csupán arról van szó: a magyar emberek érdekeit nem szolgálja, ha ezt mindenek felett támogatjuk.

Hozzátette: a kormány azt javasolta, hogy gondolják újra az elképzelést, mivel ez az utóbbi 3-4 év szakmai munkáját nullázná le. Szerinte arra volna szükség: minden tagállam vállalja, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti saját üvegház-hatású gázkibocsátását.

Emlékeztetett egyebek mellett arra, hogy két év alatt megtízszereződött Magyarországon a napelemes erőművekkel előállított energia aránya.

Előadó: a nemzeti érdekeket is hangsúlyosan kell képviselnünk

Bencsik János (Fidesz), a fenntartható fejlődés bizottságának előadója arról beszélt: az éghajlatváltozás hatásainak kezelése során a cél az, hogy a nemzetközi mellett a nemzeti érdekeket is sikeresen képviseljük.

Közölte: a következő évtized legfontosabb kormányzati programjainak egyike a környezetbarát technológiaváltásé, lényeges célként említve az erdős területek arányának növelését vagy a közösségi közlekedés elektromos alapra helyezését is.

Képviselői felszólalások



A képviselői felszólalások sorát nyitó Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a lakossági energiahatékonyság növelését sürgette, felvetve, hogy növelni kellene az otthonok arányát a programban, többeket és nagyobb támogatást nyújtva vonni be ezekbe.

Felvetette, hogy például a csok-programon belül lehetne széles kör számára elérhetővé tenni ezeket a lehetőségeket.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, egyszerre kell figyelembe venni az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjait. Hangsúlyozta, Magyarország úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a kibocsátását.

Leszögezte, azt szeretnék, hogy ne a családok rezsijének és az élelmiszerárak növekedésének árán kelljen megfizetni a klímavédelem költségeit, ehelyett a nagy szennyező országoknak és vállalatoknak kell fizetniük.

Tordai Bence (Párbeszéd) megköszönte Schmuck Erzsébetnek és az LMP frakciójának, hogy elkészítették a határozati javaslatot és abból egy közös ellenzéki indítványt csináltak. Hozzátette, reméli, hogy előbb, vagy utóbb a kormánypárti képviselők is megérzik a probléma súlyát.


Államtitkári zárszó


A vita lezárása után Kaderják Péter azt elhangzottakra válaszolva azt mondta, a határozati javaslat szövege tükrözi azt, amit a kormány szerint lehetséges és célszerű végrehajtani a klímavédelem területén.

Az államtitkár az energiahatékonyság kérdésekről közölte: a teljes magyar lakásállomány energetikai felújítása 30 ezer milliárd forintnyi forrásigénnyel járna, miközben az EU-tól a teljes hétéves uniós gazdasági időszakra összesen 570 milliárd forintnyi forrást várnak ilyen célokra.