Változik a közjegyzői munka szabályozása
A közjegyzőkről szóló törvény módosításának vitájában Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára expozéjában azt mondta, hogy az indítvány a Magyar Országos Közjegyzői Kamara javaslatain alapul.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a közjegyzők, illetve közjegyzői irodák ugyanazon területi kamara más közjegyzőjével vagy közjegyzői irodájával közösen, részmunkaidőben foglalkoztathassák valamelyik alkalmazottjukat. Megújulnak a közjegyzők helyettesítésének szabályai is - folytatta. Jelentős mértékben, a közjegyzők esetében kettőről, húszmillió forintra, míg a közjegyző-helyettesek esetében 500 ezerről kétmillióra emelkedik a fegyelmi eljárásban kiszabható pénzbírság összege - közölte.
A törvény január 1-jétől kötelezővé teszi a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt - hívta fel a figyelmet.
Becsó Károly, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy frakciójuk támogatja a javaslat elfogadását. A politikus kiemelten fontosnak nevezte, hogy a közjegyzők megőrizzék a tekintélyüket.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) arról beszélt, hogy a közjegyzők kimondottan nagy társadalmi megbecsültséget élveztek, amíg a 2000-es években egy mintegy száz fős csoport be nem szállt a devizahitelezésbe.
A képviselő üdvözlendőnek tartotta a pályaalkalmassági vizsgálat bevezetését, de azt nem értette, hogy miért csak azokra vonatkozik, akik a jövő évtől nyújtják be a jelentkezésüket.
Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a közjegyzőket megbecsülés övezi, mert a rájuk bízott feladatokat hatékonyan látják el. Hozzátette, hogy ezek a feladatok a bíróságok tehermentesítése miatt évről-évre folyamatosan bővülnek. Kiemelte, hogy frakciójuk támogatja a javaslatot.
Varga László (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy a fizetési meghagyások kiküldésekor ellenőrizni kellene a valódi lakcímet. Egyetértett Varga-Damm Andreával abban, hogy a közjegyzői társadalom egy részének komoly szerepe volt a devizahiteles-válság kialakulásában.
Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy közjegyzői kar és az ügyfelek érdekei között egyensúlyt kell teremteni. Figyelni kell arra, hogy a törvény ne csak a kamara, de az egyéni közjegyzők érdekeit is védje - tette hozzá.
Az általános vita lezárását követőn Völner Pál reagált az elhangzottakra. Az államtitkár azt mondta, hogy a bíróságok tudják vizsgálni a közjegyzői okiratok érvényességét. Megjegyezte, hogy a kamaráknak joguk lesz pályaalkalmassági vizsgálatot elrendelni a már hivatalt betöltő közjegyzőkkel szemben is.
Iparjogvédelmi törvények
Utolsó napirendi pontként az egyes iparjogvédelmi szabályok módosításáról tárgyaltak a képviselők. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta, az új uniós irányelv átültetése az elsődleges célja a törvény módosításának. A jogharmonizációs célú javaslatok között szerepelnek egyebek között a lajstromozás esetében a grafikai átláthatóság követelményét előíró szabályok, illetve többféle megjelölés válik oltalmazhatóvá.
Az államtitkár elmondása szerint a javaslat elfogadásával növekedik a jogbiztonság, átláthatóbbá válnak a védjegyhasználattal kapcsolatos szabályok, rövidülnek egyes eljárási határidők és a módosítás élénkíti a nemzetgazdaságot is.
Becsó Károly (Fidesz) szerint jól átgondolt, a szakmai szervezetekkel egyezetett javaslatot terjesztett a kormány a Ház elé, ezért támogatja az elfogadást.
Varga-Damm Andrea szintén támogatta az előterjesztést, és megjegyezte, hogy a világban évente 176 milliárd dollár kárt okoz a termékhamisítás, a jogalkotó folyamatosan fut a törvénysértések után, ezért természetes, hogy az unió is új irányelvet dolgozott ki.
Aradszki András (KDNP) kiemelte, hogy egységesítik az európai védjegyhasználat szabályozását. A jogharmonizációs kötelezettséget a kormány ennek a javaslatnak a benyújtásával indította el - tette hozzá.
Varga László (MSZP) azt mondta, hogy a védjegyekkel kapcsolatos eljárásokat gyorsítani kellene. Hozzátette, a költségvetésből többet kellene fordítani kutatás-fejlesztésre és innovációra.
Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta a vitát.
Napirend után
Ungár Péter (LMP) napirend utáni felszólalásában a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási nehézségeire hívta fel a figyelmet, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pedig a devizahitelesek problémáiról beszélt.
Hiller István lezárta a szerdai ülésnapot. A parlament várhatóan jövő hétfőn folytatja a munkáját.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!