Folytatódó vita a választási törvények módosításáról
Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, hogy a javaslat egy "szájpecektörvény", amely arra jó, hogy az ellenzéknek még kevésbé legyen módja megmérkőzni a választásokon, és egyetlen célja, hogy tovább nehezítse az ellenzéki pártok kampányolását. A Fidesz fél a sajtószabadságtól, a szólásszabadságtól, és a szabad választásoktól is - fogalmazott.
A politikus elmondta azt is, hogy eddig még maradtak jogi garanciák, amelyek miatt a választási szervek a Fidesz ellen "mertek" ítélni, de ezeket most kiszedik a szabályozásból.
Kiemelte még, hogy az óriásplakátoknál szerzett monopóliumot kiterjesztik, a határon túli szavazat pedig akkor is érvényes lesz, ha nem szabályos vagy sérült borítékban érkezett, így könnyebb lesz a visszaélés. Az ellenzék dolgát pedig abban is megnehezítik, hogy a gyülekezési törvényben is korlátozzák a lehetőségeiket.
Keresztes László Lóránt (LMP) úgy foglalt állást, hogy a javaslatok elfogadásával még torzabb lesz a rendszer, mint most. Kifejtette: elfogadható a kamupártok esetében a felelősség kiterjesztése, de elvárható lenne a kamupártok egyértelmű kizárása.
Pozitív javaslatként értékelte a kampánytámogatás elszámolásával kapcsolatos módosítási szándékot, de felvetette, hogy az ellenőrző szerv mennyiben lesz elfogulatlan.
A képviselő elmondása szerint javaslatot nyújtott be azért, hogy továbbra is lehessen közforgalom előtt megnyitott magánterületen aláírásgyűjtést tartani.
Megjegyezte, hogy a "vadplakátolás" tiltása szintén nehezen érinti az ellenzéket, és az LMP-s politikus is felvetette, hogy miért nem nyitják meg a levélszavazást mindenki előtt.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, egyetért a korábbi ellenzéki felszólalókkal és azt kezdeményezte, hogy a választási törvényt a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetést követően, konszenzusra törekedve módosítsák.
Kiemelte, a Fidesz a jelenlegi módosításban számára kedvező és az ellenzéknek hátrányos változtatásokat kezdeményez, így például könnyítené a levélben történő szavazást, és korlátozná a pártok plakátolását, miközben a Fidesz álláspontját képviselő kormány milliárdokat költ a közterületi reklámokra.
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló felszólalásában egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy a különböző választási bizottságokban a nemzetiségek képviselői is kapjanak helyet.
Bajkai István (Fidesz) az előterjesztők nevében elmondott zárszavában újból ismertette a javaslatok több pontját, megerősítve, hogy az indítvány hatékonyan léphet fel a kizárólag pénzszerzésre létrejövő kamupártokkal szemben és megoldást adhat a fővárosi választókerületekben tapasztalható sorban állásokra.
Az ülést vezető Hiller István lezárta a javaslat általános vitáját.
A kormány ismertette a magánélet védelméről és a gyülekezési jogról szóló javaslatait
A késő esti órákban Völner Pál ismertette az Igazságügyi Minisztérium gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatait.
Hangsúlyozta, a módosítások szorosan kapcsolódnak az alaptörvény azon közelmúltban elfogadott hetedik módosításához, amely a magán-, családi élet és az otthon védelmét is megerősíti. Az alaptörvény kiegészítése szerint ugyanis a vélemény-nyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével - fejtette ki.
Völner Pál elmondta, a digitális korban a magánélet védelmét a közösségi médiatérben is biztosítani kell, különös tekintettel arra is, hogy az internetes zaklatásnak különösen súlyos következményei lehetnek.
A kabinet javaslata kimondja, a magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni.
Az államtitkár hosszan beszélt az új gyülekezési törvényről szóló javaslatról is, amely kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. A törvény alkalmazása során az minősülne gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való vélemény-nyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a gyűlésre való felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezeknek a feltételeknek.
A kabinet előterjesztése alapján a gyűlést a szervező vezeti, akinek a rendezvény befejezése után haladéktalanul gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!