Vita a magánélet védelmének és a gyülekezési jognak a szabályozásáról


A kabinet expozéját követően elsőként a Fidesz ismertethette álláspontját. A kormánypárt vezérszónoka, Czunyiné Bertalan Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét javaslatot a hazai és nemzetközi gyakorlatokat figyelembe véve készítették el. Kiemelte, a szabadság gyakorlása nem valósulhat meg mások szabadságának sérelmére, legyen szó a magánélet védelméről, vagy a gyülekezési jogról.

A gyülekezési jog rendszerváltáskori alapjai mentén egy korszerű, haladó, a gyakorlatra épülő javaslat született - tette hozzá Czunyiné Bertalan Judit. Példaként említette, hogy a gyülekezési jog úgynevezett részjogosultságait, így a részvétel jogát, a gyűlések szervezését is szabályozhatja az új törvény, továbbá egyértelműsíti a szervezők felelősségét, ezzel is segítve a vitás kérdések eldöntését.

Kitért arra is, hogy egy európai szinten is kimagasló és modern gyülekezési törvény születhet, amely kiemelten tekintettel van a nemzetközi emberi jogi egyezményekre és a különböző bíróságok gyakorlatára, valamint a Velencei Bizottság ajánlásaira is.

Czunyiné Bertalan Judit szerint a most tárgyalt két javaslat összességében a demokratikus jogállam továbbfejlődését segíti.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka semmirevalónak nevezte a két előterjesztést. Szerinte ugyanis a magánélet védelméről szóló javaslat a kivételezett állampolgárokat, a kormánypárthoz közel állókat segíti majd, például a politikusok házánál tartott tüntetések megakadályozása érdekében.

A Jobbik politikusa antidemokratikusnak nevezte az új gyülekezési törvényről szóló törvényjavaslatot, amely nem illeszkedik a "magyar néplélekhez" és a társadalom "gyülekezési hajlandóságához", csupán arról szól, hogy Magyarországon "lehetőleg ne tüntessen senki".

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvény soha nem volt korszerű, mára teljesen elavult és alkalmazhatatlanná vált. Emellett a bírósági gyakorlat teljesen kiszámíthatatlan, volt, hogy egy bejelentő tartalmilag megegyező, de különböző eseményre szóló bejelentését a bíróság különbözőképpen ítélte meg. Megjegyezte, hogy a német mintát vette alapul a kormány javaslata, amely tiszteletben tartja a gyülekezési jog szabadságát és szabályozza a jog gyakorlását.

Harangozó Tamás (MSZP) azzal kezdte felszólalását, hogy közölte, már az első mondata el lett szúrva a javaslatnak, mert az nem a gyülekezési jogról, hanem ezen jog megszüntetéséről szól. Mint kifejtette: a javaslat gumiszabályokkal van tele, és arra alkalmas, hogy bármikor bármelyik demonstrációt jogszerűen betiltsák, vagy feloszlassák.

Hozzátette, soha nem lehet majd tömegrendezvényeket tartani a törvény szövege szerint, mert nincs olyan rendezvény, amely ne akadályozná a közlekedést.

Arató Gergely (DK) vezérszónoki felszólalásában ezt a javaslatot is "szájpecektörvénynek" nevezte, és azt mondta, jogállam helyett a pártállamot erősíti a kormány ezzel a javaslattal, és nem konszenzust kerestek, hanem erőből akarják "átnyomni" a parlamenten az elképzeléseiket. Elmondta még, hogy mindenre találnak nemzetközi példát, de azokat nem lehet kiemelni a jogrendszerből és összeilleszteni egy másikkal.

A gyülekezési törvénnyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy bár a mostani törvény sok szempontból problémás, de töretlen bírói joggyakorlat van mögötte. Most ezt kivennék a bíróság kezéből, és olyan "gumiszabályok" vannak benne, amelyet bármilyen gyülekezésre rá lehet majd húzni.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt emelte ki, hogy a leírásból hiányzik az "aránytalan" szó a jogok megsértésénél, illetve kifogásolta, hogy kivennék a közforgalom számára nyitott magánterületet a lehetséges helyszínek közül.

Megjegyezte, aktuális és fontos feladat volt a gyülekezési törvény áttekintése, de ezt a feladatot a szaktárca nem tudta elvégezni, mert a deklarált célok mentén biztosított jogokat a javaslat nem biztosítja.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) az addig elhangzottakat kiegészítve azt mondta, egyetért abban, hogy családtagokat nem jó, ha belekevernek egy-egy politikus ügyeibe. Emellett felvetette, hogy a tervezet szerint egy sajtóorgánum perre számíthat, ha megírják egy közszereplő vagyonosodását vagy nyaralását.

A képviselő szintén nehezményezte, hogy a gyülekezési törvény tág értelmezésre ad lehetőséget főleg a közlekedés rendjének, illetve a közrend sérelmének esetében.

Bősz Anett (független) hangsúlyozta, ezzel a törvénnyel olyan lehetőséget adnának a hatóságoknak, amellyel bármilyen tüntetést megakadályozhatnak. Hozzátette: a Fidesz-KDNP kormánya súlyosan sérti a magánélet szentségét azzal, hogy a saját világképüket ráerőltetik az egész társadalomra. Hozzátette, senki életébe nem szólhatnak bele korlátlanul úgy, hogy közben a saját magánéletüket minden tekintetben védeni rendelik.

A vitában elhangzottakra válaszolva Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a törvény indokolásában számos értelmezésre választ kapnak a képviselők.


Napirend után


Napirend utáni felszólalásra a DK-s Székely Sándor jelentkezett, aki arra szólította fel a kormányt, hogy ha minden hajléktalannak megparancsolják, hogy lakjon valahol, akkor ennek teremtsék is meg a feltételeit.


A felszólalást követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását és bejelentette, hogy a következő ülés várthatóan július 9-én lesz.