Vita a börtönzsúfoltsági kártalanítások felfüggesztésének meghosszabbításáról

Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ismertette a kormány azon törvényjavaslatát, amely a koronavírus-járványra tekintettel június 15-ről december 31-re tolná kifizetések felfüggesztését a börtönzsúfoltsági kártalanítási eljárásokban.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztetnek: a felfüggesztés oka az volt, hogy elegendő idő álljon a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés azonban nem tette lehetővé a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kidolgozását, így annak határidejét meghosszabbítanák.

Hajas Barnabás aláhúzta, a kártalanításokkal kapcsolatban kialakult igazságtalan gyakorlat jogosan sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy az áldozatok, a sértettek és hozzátartozók érvényesíthessék jogos igényeiket és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre - tette hozzá.

Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka kifejtette, a "börtönbiznisz" néven futó tízmilliárdos iparágban 12 ezer kártalanítási pert indítottak a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek.

Kiemelte, a magyar embereknek elfogadhatatlanná vált, hogy olyan elítéltek, mint például az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak. Hozzátette, a kártalanításként kifizetett összegek közel 70 százaléka a pereket segítő ügyvédek zsebében landolt, akik között megtalálható a baloldali színekben választásokon induló Magyar György is.

Budai Gyula elmondta, a "börtönbiznisz" egyértelműen magvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat és sérti az emberek igazságérzetét. Ezért a kormány nagyon helyesen döntött úgy, hogy véget vet mindennek - fűzte hozzá.

Gyüre Csaba (Jobbik) felszólalásában azt mondta, nem a Soros-hálózatok, hanem a Fidesz-KDNP korábbi jogszabálya tette lehetővé, hogy a rabok kártérítési pereket indíthassanak a nem megfelelő börtönelhelyezések miatt.

Hangsúlyozta, az erről szóló korábbi javaslatra kizárólag a Jobbik szavazott nemmel, szerintük ugyanis nem a raboknak, hanem az áldozataiknak kellene fizetni. A raboknak kifizetett kártalanításokból két új büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna felépíteni - tette hozzá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett, a kormány a koronavírus járvány előtt azon dolgozott, hogy véget vessen a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő "börtönbiznisznek".

Gyüre Csabának válaszolva kijelentette, a jogalkotó 2016-ban egy hatékony és jól működő kompenzációs rendszert szándékozott létrehozni, a balliberális oldal ügyvédei azonban kiskaput találtak azon és erre egy milliárdos iparágat építettek ki.

Hollik István (KDNP) elmondta, a határidők kitolását a koronavírus-járvány elleni védekezés indokolja, amely a kormány rengeteg energiáját felemésztette. Példaként említette, hogy a kabinet felhúzott egy járvány elleni kórházat.

Kiemlete, a rabok perelését elindító Soros-szervezeteknek be kellene fejezniük a "börtönbizniszt" és bocsánatot kellene kérniük a történtek miatt.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta, a kártérítések kifizetését lehetővé tevő 2016-ban elfogadott törvényt pártja sem szavazta meg, arra kizárólag a Fidesz-KDNP voksolt igennel.

A szocialista politikus szerint a kormányoldal most mással próbálja elvitetni a "balhét". "Önök okozták a bajt, oldják is fel!" - jelentette ki.

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a törvényjavaslat egy politikai termék, a kormány ugyanis nem egy gyakorlati probléma megoldására törekszik. Senki nem örül annak, hogy a magyar államnak kártérítést kell fizetnie a rossz börtönviszonyok miatt, de ezt a helyzetet a kormány állította elő a 2016-ban meghozott törvénnyel - jelentette ki.

Leszögezte, hogy a bíróság által megítélt kártérítést ki kell fizetni, mert a bírósági ítéleteket mindenkinek be kell tartania.

Budai Gyula (Fidesz) hangsúlyozta, a börtönzsúfoltság megszüntetésére vonatkozó határidő nem változott. Hozzátette, meg fogják oldani a problémát, de nem úgy, ahogy az ellenzék állítja, hogy amnesztiával bűnözőket szabadítanának rá a társadalomra.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, hogy a "börtönbiznisz" lehetőségét a Fidesz-KDNP teremtette meg. Megkérdezte: egyedül csak a kormánypártok nem gondoltak arra, hogy egy iparág fog ráépülni az ügyben alkotott 2016-os törvényükre?


Államtitkári zárszó


Az általános vita lezárása után Hajas Barnabás államtitkár azt elhangzottakra válaszolva azt felelte, mindig is az volt a cél, hogy hatékonyan lehessen érvényesíteni az áldozatok igényeit.

A törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a férőhelybővítés korábban kitűzött határidejét, ugyanis továbbra is épülnek a börtönök - közölte.

Napirend után


Napirend utáni felszólalásában Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, miért nem valósulnak meg a Somogy megyében megígért fejlesztések.


A parlament szerda reggel folytatja munkáját.