Jobbik: a munkabérekhez viszonyítva magas az üzemanyagár Magyarországon



Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a négyszáz forint körüli magyar üzemanyagárak az EU-ban ugyan nem kimagaslóak, de a magyar munkabérekhez és a gazdaság teljesítőképességéhez viszonyítva magasak. Azonos munkakörben egy nyugat-európai polgár hatszor-hétszer többet keres, mint magyar társa - mutatott rá.

Hozzátette: az autósokat számos egyéb teher is sújtja, például a regisztrációs adó, a vagyonszerzési illeték és a fizetős parkolás. Jobban keres egy néhány négyzetméternyi budapesti aszfalt, mint egy minimálbérért dolgozó magyar - fogalmazott, és P+R parkolók létesítését, a tömegközlekedés fejlesztését szorgalmazta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra, az elmúlt hónapokban 60-ról 80 dollárra nőtt a kőolaj hordónkénti beszerzési ára. A jövedéki adó szabályozását az uniós minimumok határozzák meg, és nem lehet az üzemanyagokra külön áfakulcsot alkalmazni - mondta.

Szerinte nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a jövedéki adó mértéke, Szlovákiában a benzin jövedéki adója 51 százalékkal, Szlovéniában pedig 42 százalékkal magasabb. Megjegyezte azt is, nem kell fizetni gépjárműszerzési illetéket a többi közt autóbusz, nyerges vontató vagy környezetkímélő autó vásárlásakor.



Párbeszéd: eseti bizottságot is fel lehetne állítani a kivándorlás ügyében



A hétfőn képviselői esküt tett Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, elég kritikus időszakot élnek a magyar fiatalok, több százezren hagyják el az országot, ezért lépni kell. Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 2017-ben 610 ezer magyar élt az EU más országaiban, az utóbbi tíz évben növekedett meg a kivándorlás, napjainkban a magyarok 5 százaléka él külföldön.

Az ellenzéki politikus szerint ebben a kérdésben nemzeti konszenzusra lenne szükség, a kormány- és az ellenzéki oldalnak le kellene ülnie az asztalhoz, a kormány akár egy eseti bizottságot is felállíthatna.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint tavaly több magyar tért haza, mint amennyien elindultak külföldre munkát vállalni, és a közép-európai országok polgárai között a magyarok vállalnak a legkevesebben külföldön munkát.

A kormány intézkedései közül kiemelte a fiatalkori munkanélküliség csökkentését, a családtámogatási és az otthonteremtési programot. A gyermekvállalást még nem vállaló fiatalokat segítő intézkedések között említette az internetáfa csökkentését, a diákhitel feltételeinek kedvezőbbé tételét, a sportlétesítmények fejlesztését. Hozzátette: az oktatásra 2010-hez képest 38 százalékkal többet költenek.



KDNP: tiszteletre méltó a kormány tevékenysége az ukrán oktatási törvény kapcsán



Juhász Hajnalka (KDNP) a kormány tevékenységét méltatta amiatt, hogy az ukrán oktatási törvény miatt kiállt a kárpátaljai magyarok oktatási jogaiért. Szerinte tiszteletre méltó az a diplomáciai harc és offenzíva, amit a magyar kormány képviselt a nemzetközi szervezetekben. Hozzátette: ennek első eredményeit is látni, mivel Ukrajna 2023-ig kitolná az oktatási törvény alkalmazását.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára hangsúlyozta, szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, ha ezt visszaadják a kárpátaljai magyaroknak, akkor a magyar kormány örömmel támogatja Ukrajna euroatlanti csatlakozását. Az államtitkár az oktatási törvény mellett a tervezett nyelv- és az állampolgársági törvénytervezeteket is a problémák közé sorolta. Ha valóban az a cél, hogy a magyar diákok jobban megtanuljanak ukránul, akkor az ukránt mint idegen nyelvet kell nekik megtanítani - mondta.

Jelezte, a kormány nem a vitában, hanem a megoldásban érdekelt, ezért is állapodtak meg a külügyminiszterek egy kormányközi munkacsoport létrehozásáról, amely a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását felügyeli.



Fidesz: a brüsszeli intézmények és az ENSZ migrációs tervei ellen is küzdeni kell


Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint az EU előtti legnagyobb kihívás a migráció és az azzal járó terrorveszély, illetve szociális terhelés. Ezt az EU-ban egyre több ország ismeri fel, a magyar emberek pedig többször kifejezték szándékukat, hogy számukra fontos a nemzeti szuverenitás és maguk szeretnék eldönteni, kivel akarnak együtt élni - közölte.

A brüsszeli intézményekben rendre olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek az illegális bevándorlók számának növelését javasolják - hangoztatta. Hozzátette: nemcsak az EU-ban kell küzdeni a migrációpárti szervezetek ellen, az ENSZ is megalkotta a globális migrációs csomagját, amely természetesnek láttatja a migrációt.

Közölte, egy globális problémát globálisan kell megoldani, az az alapvető érdek, hogy az ENSZ próbálja megállítani a migrációt.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, az ENSZ-dokumentumot 2018 decemberében véglegesítik, az ugyan nem lesz kötelező jogilag, de hosszú távon közvetett joghatásai lehetnek. Bírálta, hogy a dokumentum emberi jogi szempontból közelíti meg a migrációt és elmondta, hogy a magyar kormány 12 pontban szedte össze észrevételeit.

Kiemelte, a migráció veszélyes folyamat és a nemzetközi erőfeszítéseknek ennek megállítását kell szolgálnia, a migráció nem alapvető jog. Hozzátette: az újabb szövegváltozatokban a tagállami szuverenitás erősödött, de a migráció általános megközelítésében nincs változás.