Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról szóló javaslat



A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatról Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta: remélik, az átalakításból fakadó esetleges feszültségek feloldódnak, és hogy a béremelés csak a kezdete a további bérkompenzációnak. A nemzetiségek nyelve, kultúrája, hagyományai olyan értékek, amelyek gazdagítják a magyar társadalmat, és amelyeket óvni, fejleszteni, átörökíteni kell, ebben játszanak kiemelt szerepet a kulturális intézmények és a szakmai apparátus - mutatott rá.

Bana Tibor független képviselő arról beszélt, hogy közel 20 ezer kulturális dolgozó közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg november 1-jétől. Elsöprő többségük nem tekint pozitívan a javaslatra, szemben a kormányzati kommunikációval, a kulturális élet kivéreztetése felé tesznek lépéseket és bizonytalan helyzetbe hozzák a területen dolgozókat - értékelt.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a javaslattal két baj van: nincs szükség rá és nincs előkészítve. A kultúra elveszíti közjó jellegét, szégyen amit művelnek - mondta. Szerinte a közalkalmazotti státusz megszüntetésével azt mondják ki: a múzeumi kutató nem különb egy multinacionális vállalat recepciósánál, a közjóhoz adott értéke ugyanannyi, mint utóbbinak. Ne privatizálják a kultúrát, nemcsak a haza nem eladó, Petőfi, Liszt, Bartók, Ady, de még Wass Albert sem lehet kufárkodás tárgya - fogalmazott.

Hiller István (MSZP) arról beszélt: nem félreértés vagy zsigeri ellenkezés, hanem valós koncepcionális különbség van a javaslat támogatói és ellenzői között. A közalkalmazotti státusz és jogviszony a munkavállaló számára nagyobb biztonságot eredményez, mint amit a törvénymódosításban a kormány javasol - hangsúlyozta. Az időpont kiválasztását a törvényjavaslat tárgyalására különösen cinikusnak nevezte, mondván, a veszélyhelyzetet felhasználva terjesztették be a javaslatot, amikor más területekre fókuszál a figyelem. Nem érti, egy levéltáros munkája hogyan lesz versenyképesebb ettől a javaslattól - mondta. Meg akarják szüntetni a közalkalmazotti státuszt, amit a versenyképesség jelszava mögé rejtenek - közölte, jelezve: nem fogják támogatni a javaslatot.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta: élethazugság a közalkalmazotti jogviszony és a bérezés összekötése. Finanszírozni kell az adott területet, mégpedig kiemelt módon, és akkor van mód magasabb béreket adni. Kultúrát nem olcsó módon kell csinálni, és nem a versenyképességgel kell takarózni - hangoztatta. Ez a törvényjavaslat kultúra- és tudásellenes, a Jobbik nem támogatja - jelezte.

Ungár Péter (LMP) kiemelte: a közalkalmazotti státusz leépítése nem meglepő egy jobboldali kormány részéről, ez egy alapvetően szociáldemokrata vívmány. Megjegyezte: bizonyos pedagógusokat vagy egészségügyi dolgozókat is készülnek kivenni ebből a státuszból, ezt többszöri kérdésére sem cáfolták. Ha a kulturális területet nem finanszírozzák megfelelően, azt a kulturális emlékek fogják megsínyleni, amit a következő generációknak akarnak bemutatni. Ezt a törvényt nem lehet támogatni - közölte.

Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, nyilván vannak félelmek, és számos jogos felvetés merült fel. Az intézményvezetőknek ugyanakkor lesz mozgástere, kikkel, hogyan szeretnének együtt dolgozni, és a béreket is kénytelenek lesznek a piaci viszonyokhoz igazítani. Példaként a korábban Pécsett végrehajtott korábbi, hasonló változtatásokat hozta, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Ander Balázs (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Úgy értékelt: a lokális művelődés utolsó bástyái rendülhetnek meg a halmozottan hátrányos régiókban a javaslat miatt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) képtelen vádaknak nevezte az ellenzék által hangoztatott érveket. Felhívta a figyelmet arra: az egész országban csak a jobbikos ózdi polgármester csökkentette a kulturális dolgozók bérét. Hangsúlyozta: a magyar kulturális ágazatot fel kell készíteni az új évszázadra, nem pedig a 90-es években itt ragadt modelleket kell magunkkal vinni a következő időszakba. Kulcskérdésnek nevezte a kulturális ágazatban dolgozók béremelését, és további ez irányú lépéseket kért az államtitkártól.

L. Simon László (Fidesz) úgy értékelt: a javaslat sokkal stabilabb, hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodásra ad lehetőséget, és megszüntet egy korszerűtlen, avítt rendszert. Bízott abban, hogy a hat százalékos béremelésen túl, további forrásokkal is lehet majd növelni a kulturális dolgozók bérét. Kiemelte: a verseny fogalma nem idegen a kultúrától, hiszen a közgyűjtemények, az operaház, a balettegyüttesek vagy a klasszikus zenét játszó zenekarok mind a nemzetközi térben méretettnek meg.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában ellenzéki felszólalásokra reagálva azt hangsúlyozta: nincs szó a magyar kultúra kivéreztetéséről, hiszen Európában Magyarország költi a legtöbb pénzt a kultúrára. Kiemelte a javaslatot megelőző egyeztetéseket, amelyek eredményeképpen 32 érdekképviselet tett javaslatot, ennek 70 százalékát, 37 javaslatot fogadtak be.

Hangsúlyozta: semmiféle hátsó szándék nincs abban, miért pont most értek el a javaslat benyújtásához. Kitért arra is: nem az a kérdés, hogy a levéltáros versenyképes-e, hanem az, hogy a levéltáros bére és a foglalkoztatási formája versenyképes-e.

Jelezte: a hatszázalékos béremelés az első lépés, 2021-ben további bértömeg érkezhet a kulturális ágazatba.