OGY Krónika 3. rész (kérdések)

Belföld, 2018.10.08

A napirend előtti felszólalásokat követően az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette: a Jobbik pénteken kizárta képviselőcsoportjából Volner Jánost, Apáti István és Fülöp Erik pedig önként távozott hétfői hatállyal a frakcióból.



Ezt követően a kérdések tárgyalására tért át az Országgyűlés; a képviselők egyebek között az állami földvagyon eladásáról, a kórházi fertőzésekről, a minimálbérről és az azbesztes épületek azbesztmentesítéséről érdeklődött.


Jobbik: milyen ajándékokat kapott a miniszter?


Az oligarchának és külföldieknek eladott földvagyonról kérdezte az agrárminisztert Magyar Zoltán (Jobbik), arról tudakozódva: a tárcavezető kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy a miniszter elődje "lenullázta a nemzeti földvagyont".

Ha a miniszterelnök rendszeresen fogad el milliós ajándékokat kormányközeli vállalkozóktól, akik aztán milliárdos megrendeléseket nyernek el közbeszerzéseken, akkor a tárcavezető "hogyan viszonyul ehhez az urizáláshoz?" - kérdezte.

Szerinte nem 2010 óta volt átrendeződés a birtokszerkezetben, és az amúgy is vagyonosok kapják a legnagyobb felzárkóztatási és fejlesztési forrásokat.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára rosszindulatú feltételezésnek, minden valóságalapot nélkülöző vádaskodásnak nevezte a felvetést, hangsúlyozva, sosem volt még a földprogramhoz hasonló mértékben a gazdákat, a vidéket támogató megoldás.

A program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz is, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen - mondta, célként ezek részesedésének 50-ről 80 százalékra emelkedését említve.

Arról beszélt: nyilvános átlátható eljárásban 30 ezernél több gazda tudott földet vásárolni.


MSZP: mikor publikálják a kórházi fertőzések statisztikáit?



A kórházi fertőzéseket összegző statisztikák hiánya miatt kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Korózs Lajos (MSZP), megjegyezve, évek óta folyik az adatok körüli a csata a parlamentben, az információk kiadására pedig bírósági döntés kötelezi a tárcát.

Hangsúlyozta: a közzététellel másfél hónapos lemaradásban van a tárca, miközben szakmai szervezetek adatai szerint többen halnak ma meg Magyarországon kórházi fertőzésben, mint közúti balesetben.

Rétvári Bence, a tárca politikai államtitkára azt emelte ki: a Kúria előtt van az ügy, és az a döntés megszületéséig felfüggesztette az adatok kiadására kötelező bírósági döntés végrehajtását.

Ezt azzal indokolta, hogy az adatsor részletessége miatt a személyes adatok kitakarása ellenére is teljesen azonosíthatóak egyes betegek.

Megemlítette: Magyarországon nagyobb az adatszolgáltatási kör, mint az uniós tagállamok legtöbbjében, a nyár folyamán pedig a kórházi fertőzések visszaszorítását célzó intézkedéseket tett a kormányzat.


DK: miért ilyen alacsony a minimálbér?


A pénzügyminisztertől azt kérdezte Székely Sándor (DK): mikor vallják be, hogy a kormányzat a felelős "a megalázóan alacsony minimálbérért?"

Arról beszélt: az emberek zöme hónapról hónapra él, kikapcsolódásra legfeljebb annyi pénze van, hogy havonta egyszer moziba, szerencsés esetben a nyáron egy hétre a Balatonra menjen.

Európa egyik legalacsonyabb minimálbérét azzal állította szembe, hogy Magyarországon az egyik legdrágább az albérlet, miközben emelkedik az élelmiszer és az üzemanyag ára, hozzátéve, hogy a munkáltatók a súlyos adóterhek miatt az általa kevesellt minimálbér-emelést sem vagy csak alig tudják kitermelni.

Bodó Sándor, a tárca parlamenti államtitkára a kormányzat kiemelt fontosságú célkitűzésének nevezte a béremelést, a piacgazdaságban azonban a munkáltatók és a dolgozói érdekképviseletek alkuja az emelés, "a folyamatba a kormány közvetlenül nem avatkozik be", csak a minimálbér és az adók révén.

Kiemelte: tavaly a szociális hozzájárulási adó öt százalékkal csökkent, miközben a versenyszféra bruttó és nettó bérei 11,6 százalékkal emelkedtek.

A 2010-es kormányváltás óta a reálbérek több mint 30 százalékkal, a gyermekkedvezmények figyelembevételével pedig 36 százalékot meghaladó mértékben nőttek a gazdaságban - fogalmazott.


LMP: hol tart az épületek azbesztmentesítése?


Schmuck Erzsébet (LMP) az 1970 és 1990 között elterjedt építési módnak számító azbesztes épületek sorsáról kérdezte az agrárminisztert, mondván, emberek ezreinek életét óvhatnák meg a halált okozó szennyezésről.

A frakciótársaival és a Párbeszéd képviselőivel együtt ruháján "Az otthonápolás munka" feliratú matricával felszólaló politikus kitért arra is: a kilencvenes években végzett felmérés szerint mintegy húszezer házat, valamint óvodákat, iskolákat, kórházakat érint a probléma.

Megemlítette: a Fidesz-kormány leállította az országos azbesztmentesítési program végrehajtását.

Farkas Sándor államtitkár - érdemben az ellenzéki képviselő által példaként említett, éppen bontás alatt álló egykori KISZ-székházról szólva - elmondta: tavaly májusban már eltávolították az épület belső tereinek szórt azbeszt burkolatát.

Mint mondta, közben folyamatosan ellenőrizték a levegő azbesztszintjét, és határérték alatt volt a szennyezés mértéke, a szeptemberben felszínre került, azbesztpalás részekben viszont kötött állapotban található az azbeszt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!