Napirend


A Ház hozzájárult a fideszes Bánki Eriknek ahhoz a kezdeményezéséhez, hogy kedden kivételes eljárásban vitassák meg és határozzanak a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítására tett javaslatáról, amely felmenő rendszerben megszüntetné a lakás-takarékpénztárak állami támogatását.

Ezt követően a parlament elfogadta napirendjét.


Jobbik: elhalasztja-e a kormány a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet bevezetését?


Farkas Gergely (Jobbik) arra várt választ, hogy elhalasztja-e a kormány a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet bevezetését.

Közölte: a Jobbik alapvetően egyetért azzal, hogy elvárható a nyelvvizsga megléte a felsőoktatásba bekerüléshez, de a párt szerint jelenleg nincs meg a köznevelésben az ehhez szükséges feltételrendszer, azaz úgy tennék kötelezővé a középfokú nyelvvizsgát felvételi követelményként, hogy a köznevelésben nem biztosítják a megszerzés feltételeit.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: jó pár éve meghozták a szóban forgó stratégiáról szóló döntést, a cél pedig a minőségi magyar felsőoktatás megteremtése, amelynek fontos eleme a minél jobb nyelvismeret már a felsőoktatásba belépésnél.

Farkas Gergely nem fogadta el a reagálást - mondván, hogy az államtitkár nem felelt a konkrét kérdésre -, az Országgyűlés viszont jóváhagyta: 112 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.


MSZP: hány kilakoltatás történhet a tél beállta előtt?


Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte interpellációjában, hogy hány kilakoltatás történhet a tél beállta előtt.

A helyzet válságos, a kilakoltatások legnagyobb része adósságból terhelt lakásokból történt - mondta, hozzátéve: tavaly ősz óta nem történt semmi az ügyben.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a baloldali kormány több mint egymillió családot kergetett a devizahitelek csapdájába, majd ellenzékben az MSZP nem támogatta a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedéseket. A kilakoltatási moratóriumot nemrégiben hosszabbította meg az Országgyűlés - emlékeztetett.

A szocialista képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát, ellentétben a parlamenttel, amely 113 igen szavazattal, 30 nem ellenében jóváhagyta.


DK: mikor akar a kormány a folyamatosan romló egészségügyi helyzeten javítani?


László Imre (DK) azt a kérdést tette fel, hogy mikor akar a kormány a folyamatosan romló egészségügyi helyzeten javítani.

Magyarországon ma 330 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van - a számuk folyamatosan nő -, továbbá óriási a hiány a fogorvosi praxisokban, a mentőszolgálatnál pedig tömeges az elvándorlás - sorolta.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár azt felelte: míg László Imre korábban kiállt a vizitdíj mellett, addig a mostani kormány emelte a praxisok támogatását, segíti a praxisvásárlást és a háziorvosok letelepedését, a rezidenseket pedig ösztöndíjjal támogatja.

László Imre a választ nem fogadta el, de a Ház megszavazta: 110 igen szavazattal, 28 nem ellenében.


Párbeszéd: hogyan csökkenti a kormány az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát?


Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy mit terveznek, hogyan csökkentik az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a jövőben.

Azt mondta, 2010 óta folyamatosan csökken a felsőoktatásba jelentkezők és beiratkozók száma. A kormány lopakodva vezette be a tandíjat, az alap- és a középfokú oktatást pedig lezüllesztette - fogalmazott. Szerinte a kabinet még kevesebb államilag finanszírozott helyet akar a felsőoktatásban, amivel "a fiatalok jövőjét lopja el".

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: 2018-ban 62 ezer hallgatót vettek fel állami ösztöndíjra, az azt megelőző évben 59 ezret. Összességében is több diplomás van ma Magyarországon, mint 2010-ben - hangsúlyozta.

Rétvári Bence válaszát a Párbeszéd politikusa nem fogadta el, az Országgyűlés azonban jóváhagyta: 113 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.