Minden felszólaló támogatta a magyar-jordán részleges vízummentességi megállapodást


A diplomata, szolgálati és különleges útlevéllel a másik országba utazók részleges vízummentességét szolgáló magyar-jordán szerződés kapcsán Menczer Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára azt emelte ki: az elmúlt években az államfő és a miniszterelnök is felkereste a közel-keleti országot, amely a térség stabil állama, a szélsőségesek és a terrorizmus elleni harc aktív résztvevője.

Mint mondta, a 180 napon belül az érintettek számára 90 napos vízummentes tartózkodást adó szerződés révén fejlődhetnek a magyar-jordán kapcsolatok.

A vezérszónokok sorát nyitó Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint nagy fejlődési potenciál van a két ország kapcsolataiban, kiemelve, hogy Jordánia "nagyon stabil, jó adottságokkal rendelkező ország".

A szocialista Molnár Gyula támogatásukról biztosította a megállapodást, ugyanakkor megjegyezte: az átlagember azt tudja Jordániáról, hogy a tiszteletbeli konzul házát bérli Magyarország diplomáciai célra, felvetve, helyes-e, hogy ez az ember dönt vízumkérelmekről, illetve, hogy 220 millió forintos marketing-megbízást kap.

A jobbikos Szilágyi György támogatóan nyilatkozott az előterjesztésről.

Menczer Tamás az általános vita lezárása utáni válaszában megjegyezte: a kifogásolt diplomata megbízásáról 2003-ban még Kovács László szocialista párti külügyminiszter döntött.


Vita a magyar-ománi diplomácia vízummentességi megállapodásról


A magyar és ománi diplomáciai, szolgálati és különleges útlevelek birtokosainak 180 napon belül a másik államban 90 napnyi vízummentes tartózkodást lehetővé tevő egyezmény kihirdetésének általános vitájában Menczer Tamás megemlítette: a Mol hosszú távon számol jelenlétével Ománban, az országból évente 150 diák vehet részt a Stipendium Hungaricum programban.

A Fidesz vezérszónoka, Hörcsik Richárd arról szólt: a visszafogott mértékű ománi gazdasági fejlődés dacára nagy lehetőségek rejlenek a két állam együttműködésében, a vízummentesség pedig fontos lehet a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez.

Molnár Gyula (MSZP) szerint az árucsere mértéke nem indokolja a tervezett nagykövetség megnyitását Ománban, megemlítve, ha a Molnak fontos a jelenlét, nyisson maga képviseletet a szultánságban. Hozzátette, nemzeti kereskedőház nyitásának pont azokban az államokban lehet értelme, ahol nincsen magyar követség.

Szilágyi György (Jobbik) szerint tisztán kellene látni a kérdésben, például arról, hogy kapcsolódik-e ez a szerződés a miniszterelnök lányának évekkel ezelőtt ománi tárgyalásához. A képviselő egyébként támogatandónak nevezve a diplomáciai vízummentességi megállapodást.

Menczer Tamás válaszában arra tért ki: 2014 óta minden évben nőtt Magyarország exportja, amely már meghaladja a 100 milliárd eurót, és ebben jelentős szerepe volt a keleti és a déli nyitásnak.


Magyar-hongkongi megállapodás


Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a plenáris ülésen arról beszélt: az évi 200 ember legfeljebb egy évig tartó ideiglenes munkavállalását lehetővé tevő megállapodáshoz hasonlót számos állammal kötött már Magyarország, a most tárgyalt egyezmény pedig helyes célokat szolgál és időszerű.

Hörcsik Richárd (Fidesz) elmondta, hogy már Új-Zélanddal és Koreával is kötött Magyarország hasonló megállapodást. Az előterjesztés szerinte szorosabbra fűzi a két ország közötti kapcsolatot az által, hogy lehetőséget nyújt a fiataloknak a másik ország kultúrájának megismerésére.

A megállapodás által 18 és 30 év közöttiek utazhatnak a másik országba, elsősorban turisztikai céllal - tette hozzá. Közölte: frakciója támogatja a Hongkong által 2015-ben kezdeményezett, és 2016-ban megkötött megállapodás kihirdetését.

Molnár Gyula (MSZP) kiválónak nevezte a javaslatot és fontosnak nevezte, hogy Magyarország részt vegyen ilyen típusú együttműködésekben.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint minden olyan együttműködés üdvözlendő, amely két ország kölcsönös előnyét szolgálva járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, és erősíti Magyarország nemzetközi megítélését. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a javaslat ilyen későn került a Ház elé.

Kontrát Károly megköszönte a javaslat támogatását. Egy későbbi felszólalásában a késlekedést azzal indokolta, hogy a hongongi fél részéről hiba csúszott az egyezmény angol szövegébe, egy ilyen hiba korrigálása pedig a diplomáciában nem olyan gyorsan zajlik.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.


Szlovák-magyar államhatár-szerződés


Egy 1956 október 13-án, Prágában megkötött, elavult szerződést vált ki az Országgyűlés előtt lévő magyar-szlovák államhatár-szerződés - ismertette Kontrát Károly az előterjesztést.

A javaslat indoka az Ipoly mederváltozása, a somoskőújfalui, határon átnyúló szennyvízberuházás megvalósítása, valamint más, csekély mértékű területcserék.

Bartos Mónika (Fidesz) úgy fogalmazott: a természet alkotó munkája miatt is szükség van a változtatásra. Hozzátette: összesen 0,18 négyzetkilométernyi terület cseréjére kerül sor a két ország között.

Emlékeztetett, hogy utoljára két ével ezelőtt cserélt területet Magyarország szomszédos országgal, akkor Szlovéniával, a Lendva patak szabályozása miatt.