OGY - Krónika 3. rész (Türk Tanács, Brexit)

Belföld, 2019.11.22

A Türk Tanács budapesti irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről és a rendezetlen Brexit lehetősége miatti törvénymódosításokról is szó volt az Országgyűlés pénteki ülésén.



Külügyminiszter: nem kap többletjogokat a Türk Tanács


Zárszavában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: sem a Nemzetközi Beruházási Bank, sem a Türk Tanács semmilyen "extra jogot" nem kapott ahhoz képest, mint ami a Budapesten működő nemzetközi szervezetek székhely-megállapodásaiban szerepel.

Kitért rá: többen óriási, európai érdekekkel szembemenő szenzációként értékelték, hogy a magyar biztos az új Európai Bizottságban nagy erőforrásokat fordít majd arra, hogy fejlessze a Türk Tanács országainak együttműködését Európával. Ebben nincs semmi különös, hiszen ez a bővítési és szomszédságpolitikával foglalkozó uniós biztos feladata - mutatott rá.

A tárcavezető az energiaellátással kapcsolatban méltánytalannak nevezte, hogy a magyar kormány hibájaként róják fel, hogy egyes országok még nem végezték el a feladatukat az energiaellátás diverzifikációját illetően. Magyarország megtette a szükséges lépéseket, az összes infrastruktúrát kiépítette - közölte. Hozzátette: Magyarország kettős mércével szembesül az energiabiztonsága garantálására tett erőfeszítései miatt.

Szijjártó Péter azokra a felvetésekre, hogy Magyarország elszigetelődött, közölte: Orbán Viktor miniszterelnök idén tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, és Magyarországon járt Angela Merkel német kancellár. "Ilyen elszigetelődést kívánok mindenkinek" - fogalmazott.



Brexit


Külügyminiszter: a 2020 január előtt érkező magyarok megőrzik jogaikat Nagy-Britanniában


Szijjártó Péter elmondta: a 2020 január előtt érkező magyarok megőrzik jogaikat Nagy-Britanniában. A Nagy-Britanniába az uniós jog hatálya alatt érkező külföldiek - így a magyar állampolgárok is - rendezetlen kilépés esetén 2020. december 31-ig regisztrálhatnak, igazolva, hogy a kilépést megelőzően is ott éltek.

Kiemelte: továbbra sincs semmi garancia arra, hogy rendezett módon, megállapodással zárulnak Nagy-Britannia kilépési tárgyalásai az Európai Unióból, ezért Magyarország megkezdte a felkészülést a megállapodás nélküli, "no-deal" Brexit esetére. Ennek során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogai ne sérüljenek, ahogyan az is fontos, hogy az itt élő brit állampolgárok jogait is védjék - mondta.

Közölte: a Magyarországon élő britek kedvezményes tartózkodási státust szerezhetnek, ehhez regisztrálniuk kell a magyar hatóságoknál 2020. december 31-ig. Nagy-Britannia kérte annak lehetővé tételét, hogy a kilépést megelőzően Magyarországon élő, a regisztrációnak a kilépés időpontjáig eleget nem tevő brit állampolgárok a jövő év végéig elvégezhessék a regisztrációt - tette hozzá.

A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország célja a Brexit-tárgyalások során folyamatosan az volt, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, amikor a magyarok jogai sérülnek Nagy-Britanniában, továbbá a magyar-brit gazdasági kapcsolatok ne sérüljenek.



Fidesz: a javaslat célja és szükségessége egyértelmű



Zsigmond Barna Pál (Fidesz) úgy értékelt, a javaslat célja és szükségessége egyértelmű: szabályozni kívánja, hogy a kilépést megelőzően a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező emberek továbbra is maradhassanak Magyarországon, kedvezményes szabályokkal.

Elmondta, a regisztrációval a britek jogosultak lesznek a kedvezményes letelepedésre is és családtagjaik sem kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe.

Ismertetése szerint a kilépés előtt Magyarországon élő egyesült királyságbeli állampolgárok és családtagjaik három év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedélyt szerezhetnek, a lakhatásra, a megélhetésre, az egészségügyi biztosításra és a Magyarország érdekére vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. Az engedély megszerzéséig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályai szerint kiadott okmányokkal élhetnek jogaikkal - tette hozzá.


Jobbik: a külföldre távozott magyarok nem jókedvükben mentek el



Bencsik János (Jobbik) jelezte, frakciója támogat minden olyan javaslatot, amely a viszonosság elve alapján a Nagy-Britanniában élő magyaroknak is kézzel fogható előnyökkel jár.

Az elmúlt időszak brit belpolitikai eseményeire utalva beszélt arról is, a történtek komoly figyelmeztetést jelentenek Magyarországnak is, hogy hova vezethet a politikában féligazságok sulykolása, az álhírgyártás és a tömegek manipulálása. Kitért arra is, hogy a kormánypártok 2015 óta minden követ megmozgatnak, hogy ne születhessen közös európai megoldás a tömeges bevándorlás kezelésére.

Ez a felelőtlen, aktuálpolitikai célokat a külpolitikai szempontoknak alárendelő nézőpont vezetett el a mostani helyzetig - hangoztatta. Hozzátette: a külföldre vándorolt magyarok többsége nem jókedvből hagyta el az országot, hanem azért, mert itthon nem tudott egyről a kettőre jutni, zavarta őket a közélet bemocskolása és a narancsbárók. Szerint a magyarok százezreinek távozásával tátongó űrt nem fogják tudni betölteni ukrán, török és mongol vendégmunkásokkal.

Szorgalmazta, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a külföldre költözött magyarok hazaköltözzenek.



KDNP: a Brexit hatással lesz az élet minden területére



Juhász Hajnalka (KDNP) szerint a kilépésre való felkészülés nemcsak az EU-t, hanem a magánfeleket is érinti, különösen azokat, akik a kilépést követően akarnak utazni az Egyesült Királyságból az unióba, vagy fordítva.

Közölte, a Brexit hatással lesz az élet minden területére, az állampolgárok jogaira, a kereskedelemre és a pénzügyi folyamatokra.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!