Párbeszéd: belső problémák feszítik az anyagot



Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka szerint, noha "látszólag nagyjából rendben vannak a dolgok", a zárszámadásban belső strukturális gondok okoznak súlyos problémákat.

A képviselő szerint 2017-re és 2018-ra választási költségvetés alakult ki, ami túlfűtötte a gazdaságot, ugyanakkor az államadósság csökkenését csak újraszámolás után sikerült kimutatni, az építőipari buborék pedig előbb utóbb ki fog durranni.

Kiemelte, hogy a beruházások 18,3 százalékos növekedésén belül 60 százalékkal nőttek az új épületekre fordított pénzek, míg a feldolgozóiparban 7.3. a műszaki tevékenységeknél 7,5 volt a bővülés.

Mellár Tamás szerint a kormányzat által 2010 óta nagyon keményen betartott három százalékos hiánycélnak azonban már növekedési kockázata lehet.

Az ellenzéki képviselő soványnak nevezte a hatékonyságbővülést, mondván, 2010 óta a foglalkoztatás 17 százalékos emelkedése mellett csak 20 százalékkal nőtt a GDP.

Kifogásolta azt is, hogy 2010 óta folyamatosan a jóléti kiadások kárára nő az állam működésére és a gazdasági funkciókra fordított összeg költségvetési aránya, megemlítve, hogy míg a gazdaság támogatására az uniós átlagnál harmadával többet, az egészségügyre, oktatásra ugyanennyivel kevesebbet költ a kormány.



DK: az ellenőrzési jog elvonása veszély az országra


Varju László (DK) szerint a kormányzat a költségvetés és a zárszámadás esetében is csökkentette az Országgyűlés ellenőrzési lehetőségeit, ami a kontroll illúzióját adja, miközben Magyarországot veszélybe sodorja.

Önök csak költik a pénzt, amikor az rendelkezésre áll - fordult kormánypárti képviselőtársaihoz, hangsúlyozva, hogy a kabinet által hivatkozott bérmegállapodás az idén lejár.

Szerinte ez a megállapodás "egyszerűen nem működik", a munkavállalók pedig jelentős emelést kívánnak elérni, "amit támogatni kell vagy kellene".

Varju László szerint az uniós pénzek nélkül "alig lenne érzékelhető" a gazdasági növekedés, márpedig a szabálytalan kifizetések miatt volt, hogy Brüsszel leállította az utalásokat, ezért aggályos a költségvetés fenntarthatósága, amikor nem "ömlik ide" EU-pénz.

Kifogásolta, hogy százmilliárdos eltérés mutatkozik az előző zárszámadás záró és a most tárgyalt nyitóegyenlege között, hiányolva abból például a jegybanki alapítványok pénzügyeit vagy a közmédia - külön törvényben rendezett - zárszámadását, hiteltelennek és szakmailag hibásnak nevezve a dokumentumot.


LMP: választási költségvetést csinált a kormány


Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány választási költségvetést csinált menet közben a büdzséből, és a GDP 1,7 százalékára növelte a hiányt. A kormány előre elköltötte az amúgy is erőltetett ütemben kiszórt pénzeket, anélkül, hogy a bevételek befolytak volna.

Megjegyezte: az eredeti költségvetést két és fél éve fogadták el, felmerül, hogy ilyen távlatban érdemi értelme van-e zárszámadást tárgyalni.

Értékelése szerint egy alapjaiban elhibázott társadalom- és gazdaságpolitika folytatásáról szólt a költségvetés.

A kis és középvállalkozások mostohahelyzetben vannak, pedig ez a szektor lehetne a húzóágazat, ami itthon tarthatná a fiatalokat - mutatott rá az ellenzéki politikus.

Úgy fogalmazott: a költségvetésre csak mint pénzügyi aktusra gondolnak, pedig a lényege a mögötte lévő társadalompolitika.

A képviselő az alacsonyan tartott béreket is szóvá tette, és azt mondta: a bérnövekmény fényévnyi távolságra van a szükséges és elégséges mértéktől, az csupán a munkaerőhiány által kikényszerített mértékű.

Ehhez képest idehoznak multikat és támogatást adnak nekik nyakra-főre, mesterségesen próbálják életben tartani a gazdasági növekedést - tette hozzá.

Csárdi Antal lehetséges megoldásként a többkulcsos adót jelölte meg, ami a kiskeresetűeket támogatná, erősítve a belső keresletet. Kitért arra is, hogy alulfinanszírozottság jellemzi az egészségügyet és az oktatást egyaránt, ha erre nem lesz válasz, akkor olyan társadalmi összeomlás várható, amiről elképzelésük sincs.


Bősz: százmilliárdos károk keletkeztek



Bősz Anett független képviselő olyan tételeket sorolt, amelyek szerinte több százmilliárd forintos kárt okoztak. A miniszterelnök várba költözését említette, a stadionépítéseket vagy a közmédia forrásait. A Modern Városok programot az egyetlen előremutató elképzelésnek ítélte, kifogásolta azonban, hogy az is nélkülözte az átláthatóságot és szerinte megvalósulásában inkább a helyi lakosság lekenyerezését szolgálta.

Sorolta az általa vitatott kiadásokat is: 80 milliárd forintot nyújtottak az egyházaknak, 10 milliárdot a nyíregyházi stadion építésére és 30 milliárd forintos többlet került a szerinte átláthatatlanul működő Bethlen Gábor Alaphoz.

Sérelmezte azt is, hogy bár 100 millió forintot szántak a bevándorlás okozta költségekre, mégis 150 milliárdot fordítottak arra, holott tavaly alig több mint ezer menekült érkezett.


Bolgár szószóló: jelentősen bővültek a kisebbségek forrásai


Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószóló a nemzetiségi bizottság véleményét ismertetve közölte: a testület saját igényei szerint állíthatta össze a módosító javaslatait a költségvetéshez, és az Országgyűlés a bizottság véleményét érdemben figyelembe is vette.

Közölte: a magyarországi nemzetiségek jelentős forrásbővülést könyvelhettek el az elmúlt években.