A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló javaslat



Ander Balázs (Jobbik) közölte, hogy "gyalázat" ez a terv, nem fogadják el. A kormány keveset szán a munkahelyek védelmére és teremtésére, viszont erre az "eszement projektre" sokkal többet költene, nagyjából ezermilliárdos összegről lenne szó, de a végére ennél több is lehet - vélekedett. Hozzátette: valahonnan hiányozni fog ez az összeg, és nem látni, mi az a sürgős indok, amiért most meg kell valósítani ezt a beruházást.

Közölte: ráadásul válságos időket élünk, nem tudni, a koronavírus-járvány mennyire küldi padlóra az országot. Hiányoznak a megfelelő garanciák is ehhez a beruházáshoz, miközben lennének jobb lehetőségek is a közlekedésfejlesztésre - tette hozzá.

Szakács László (MSZP) szerint a kormány valójában nem ódzkodik attól, hogy eladósítsa az országot, a két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, nekik és a multinacionális vállalatoknak van lekötelezve. A vasútvonal megtérülési számai nem kedvezők, és miközben a kormány patrióta gazdaságpolitikáról beszél, kérdéses, e projekt vonatkozásában hol a patriotizmus - közölte.

Úgy fogalmazott, miközben százezrével kerülnek utcára emberek, akik arra várnak, hogy a kormány segítsen nekik, az ehelyett erre a beruházásra ad pénzt. Az lenne az igazán hazafias hozzáállás, ha az első a magyar munkavállaló lenne, és csak utána kellene gondolkodni azon, hogy milyen nemzetközi projektben lenne érdemes részt venni - vélte. Hozzátette: inkább Európában kellene partnereket keresni.

Varju László (DK) kiemelte: mind tudják, hogy ez a tervezet nehezen védhető, ezért az ellenzék következetesen felhívja a figyelmet, hogy elfogadhatatlan a projekt. Azonban a politikai döntés már megszületett, hogy ezermilliárd forint hitelt felvesznek, ezzel a magyar embereket megterhelik, a családoknak adósságot halmoznak fel - közölte.

Azt mondta, a beruházás nem jelent bővülést a személyszállításban, hanem a nem megálló vonatok haladását teszi zavartalanná, elsősorban gazdasági érdeket, a kínai kereskedelem érdekét szolgálja.

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: Magyarországnak van egy különleges geopolitikai helyzete, amelynek sokszor a kárát láttuk, de most végre ki kellene használni az előnyeit is, a javunkra kellene fordítani, hogy Észak és Dél, Kelet és Nyugat között vagyunk. Ez a vasútvonal arról szól, hogy logisztikai központtá váljon Budapest, illetve Magyarország, kihasználjuk a földrajzi helyzetünket, a magyar gazdaság és a magyar emberek végre a nyertesei legyenek ennek a pozíciónak - mondta. Hozzátette: ráadásul válság idején minden beruházásra szükség van.

Megjegyezte: az ellenzék megkapta a válaszokat, de ez nem érdekli őket, csak politikai véleményt hangoztatnak.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány új munkahelyek létrehozására mond nemet azzal, hogy inkább erre a "semmivel alá nem támasztott" projektre fordít forrásokat. Hol van itt a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés? - vetette fel. Azt is kérdezte, miért gondolják, hogy többet ér ez a beruházás válság idején, mint új munkahelyek létrehozása.

Közölte: az is kérdéses, hogy érdemes-e ebbe az útvonalba fektetni és nem inkább Olaszországra, a trieszti kikötőre kellene fókuszálni.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára többek között a jelentős utazási idő csökkenésére hívta fel a figyelmet a beruházással összefüggésben. Kitért arra is, hogy ezáltal még szorosabb együttműködés valósulhat meg a két ország és a két város között. A beruházás a zöld szempontokat is maximálisan képviseli. Megjegyezte: egy nyílt verseny során alakították ki az árat, az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt a pályáztatás. A beruházást végző zrt. előzetes piaci konzultációra biztosított lehetőséget, ismertették a projektet. Azt kérte, fogadják el ennek az eljárásnak az eredményét.

Szó nincs arról, hogy idén 140 milliárdot fordítanak erre a fejlesztésre, ez az összeg 85 milliárd forint lesz. A beruházás új munkahelyeket teremt, magyar emberek megélhetését teszi lehetővé - hangsúlyozta az államtitkár.

Semmi különleges dologról nincs szó a titkosítással összefüggésben sem - mutatott rá. Magyarországnak és Kínának is vannak külgazdasági és külpolitikai érdekei, amikor erre igény van, a magyar fél, - figyelembe véve a kínai álláspontot -, dönthet úgy, hogy a titkosítástól eltekint - fejtette ki Schanda Tamás.



Egyes törvények piacfelügyelettel összefüggő módosítása



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) jelezte: az alapelemekben egyetértés van a kormányzati és ellenzéki oldal között, alapvetően jogharmonizációs pontokat tartalmaz a javaslat - Megjegyezte: ugyanakkor nagyon jó lenne látni, hogy a veszélyes termékek, áruk teljes spektrumáról hogyan gondolkodik a kormány. Érdemes lenne egy egységes piacfelügyeleti mechanizmust is végig gondolni - vetette fel.

Cseresnyés Péter, az ITM államtitkára zárszavában megköszönte a felvetéseket, illetve a megfogalmazott javaslatokat. Kitért arra: szerdán kezdődik a fogyasztóvédelmi törvény módosításának általános vitája, amely jelzi, nemcsak jogharmonizációban gondolkodnak, hanem önálló kezdeményezésekkel is élnek a területen.



A vitát az elnöklő Jakab István lezárta, az Országgyűlés szavazásokkal folytatja munkáját.