Változtattak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működésén


A parlament néhány ponton változtatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működéséről szóló törvényt.

A képviselők 157 igen szavazattal, 26 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

A döntés indoklása értelmében a hivatalnak - a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára - lehetősége nyílik a közérdekű igényérvényesítésre a fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítások emellett rendelkeznek arról, hogy a hivatal elnökének kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedéseire, például a szabadság kiadására az általános elnökhelyettes legyen jogosult.



Újabb törvénymódosítás a GDPR hatályba lépése miatt



Az Országgyűlés 158 igen, 1 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az EU új adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május 25-i hatályba lépése után a parlament már elfogadott egy törvényt, amely a végrehajtáshoz nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapította meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelölte ki. A mostani jogszabály további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

A törvényben önálló fejezetként szerepel a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése, ennek eszköze az adatvédelmi kifogás, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálja meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el.


Szigorúbb szabályok a kampánytámogatás visszafizetésére, nagyobb jegyzői felelőség az elhúzódó szavazásnál


Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást - többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvényeknek az Országgyűlés által elfogadott módosítása.

A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelőséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért.

Részletesebben határozzák meg továbbá, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.