OGY - Krónika 4. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2020.07.03

Az iskolaőrökről, a közjegyzőkre és bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok módosításáról, a sportcsapatok indulási jogáról, valamint a jelnyelvi törvény változtatásáról is szavazott a Ház pénteken.


Szeptembertől iskolaőrök felügyelhetik a rendet a nevelési-oktatási intézményekben


Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben - döntött pénteken az Országgyűlés.

A képviselők 155 igen, 17 nem és 21 tartózkodó szavazattal fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére.

Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik.


Változnak a közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok



Az Országgyűlés 134 igen, 13 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést.

A jogszabály az Alkotmánybíróság 2019-es határozatában megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet orvosolandó, kötelezővé teszi a közjegyzői fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását, amely a jövőben tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét, valamint a fegyelmi ügyek elosztásának szabályait is. Megújulnak a közjegyzői szolgálatból történő felfüggesztés szabályai, a felfüggesztés oka lehet többi között, ha a közjegyző ellen közvádra üldözendő, három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.

A bírósági végrehajtók esetében szigorítják a kinevezési feltételeket és a szolgálati jogviszony megszűnésének okait, illetve bővítik a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások körét. Önálló felfüggesztési jogot kap a végrehajtói kar vezetője, ha a végrehajtó által szándékosan elkövetett bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. Megemelik a fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírságot: ez a végrehajtóval szemben ötmillióról húszmillió forintra, végrehajtó-helyettessel szemben 500 ezerről kétmillió forintra emelkedik.

A lefoglalt vagyontárgyak esetében az elektronikus ingó- és ingatlanárverezés gyorsabbá válik. A jövőben a gyermekekkel történő kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásában soron kívül kell eljárni, a bizonyítást pedig hivatalból is elrendelheti a bíróság.

A jogszabály elfogadása kétharmados támogatást igényelt.


Magasabb sportosztályban is elindulhat egy szervezetből kiváló csapat



Az indulási jogok szabályait szélesíti a csapatsportok versenyeiben a sportról szóló törvény azon módosítása, amelyet 149 igen szavazattal, 39 ellenvoks és 5 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

Az eddigi szabályozás egy új ponttal egészül ki, amely megengedi, hogy ha egy sportszervezet vagy vállalkozás kiválik egy másikból, akkor ne csak alacsonyabb osztályban, hanem ugyanabban vagy magasabb osztályban is elindulhasson.

A jogszabály a sportági szakszövetségek elnöksége kezébe adja ennek szakmai elbírálását, és azt is előírja, hogy a lehetőség ne nyíljon meg azon társaságok számára, amelyeknek köztartozása van, vagy a sportolók felé van elmaradása.

A változtatás egyik kezdeményezője, Bánki Erik (Fidesz) ezt azzal indokolta, hogy az utánpótlás-nevelésben mára olyan tehetségek fejlődtek, akik már a felnőtt bajnokságban is megállják a helyüket.


Államilag elismert nyelvvizsga lesz a jelnyelvből tett vizsga



A jelnyelvből tett vizsga is államilag elismert nyelvvizsga lesz a jövőben, azt a felsőoktatási törvény is elismeri majd, és egyértelművé válik, hogy azután is jár nyelvi pótlék.

Ezt is tartalmazza a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítsa, amelyet 194 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Ház képviselői indítványra.

A változtatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte. A kezdeményezők azt remélik, hogy növekszik az érintettek diplomaszerző képessége, és így az elhelyezkedési esélye is.

A jelnyelvi tolmácsok névjegyzékéhez hasonlóan létrejön a jelnyelvi oktatók névjegyzéke is, a jövőben pedig csak az ott regisztráltak taníthatnak jelnyelvet. Azokat veszik fel a névjegyzékbe, akik elvégezték a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tanfolyamát vagy rendelkeznek a jelnyelvi továbbképzésben szerzett oklevéllel.

Jelenleg mintegy negyvenen felelnek meg ennek a kritériumnak.

Tapolczai Gergely fideszes siket képviselő, a módosítás egyik előterjesztője a törvény ismertetésekor elmondta: a jelnyelv elsajátítható anyanyelvként. A siket közösség Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége - ismertette. Évente mintegy ezren tanulnak jelnyelvet, és százan-kétszázan tesznek belőle vizsgát.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!