DK az ukrán nyugdíj-bizniszt tette szóvá


Varju László arról beszélt, hogy Magyarország és Ukrajna még 1962-ben kötött egyezményt, ami a két ország polgárainak szociális ellátásáról szólt, s ez vált alapjává - szavai szerint - az ukrán "nyugdíj-biznisznek". Ennek lényege, hogy ukrán állampolgároknak a magyar nyugdíjkassza folyósít az ukránt sokszorosan meghaladó nyugdíjat. Közölte: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok letárgyalták és előkészítették ennek az egyezménynek a felmondását, de a Fidesz-kormány 2010 óta nem igyekszik ettől megszabadítani a magyar költségvetést. A problémát újra és újra napirendre kell venni - mondta, és azt kérdezte: miért mulasztották el felmondani az egyezményt, hány ember és mennyi nyugdíjat kap ilyen módon.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára közölte: a szocialista kormányoknak, illetve elődeiknek több alkalommal lett volna módjuk felmondani az egyezményt de nem léptek. Nyoma sincs annak, amit a képviselő állít, azaz, hogy előkészítették volna az egyezmény felmondását. Semmit nem tettek az ügyben, s az egészet a választási kampány miatt találták ki. Most pedig számon kérik egy olyan időszakban, amikor jól látszik, mennyire reális Ukrajnával oktatási, nyelvhasználati ügyben tárgyalni. Hozzátette: az ellenőrzések folyamatosak, többi között vizsgálják, a bejelentett lakcímeken van-e épület, otthonául szolgál-e valakinek, végleges szándékkal költözött-e valaki oda. A kormányhivatal Szabolcsban 121, Hajdú-Biharban 38, Borsodban 36 ellenőrzést tartottak, 17 esetben megszűnt az ellátás folyósítása.

Hozzátette: a DK helyében nem büszkélkedne, kormányuk idején elvettek egyhavi nyugdíjat, s ezt a kérdést is azért hozták szóba, hogy uszítsanak a kárpátaljai magyarok ellen.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 37 nem, 2 tartózkodással hagyta jóvá.


LMP a hatvani bűzszennyezésről



Ungár Péter arról beszélt, hogy emberek százai környezetkárosító helyek mellett élnek Magyarország. A legutóbbi ügy, amely évek óta visszatér, a hatvani eset. Számos panasz érkezett a helyben élőktől, hogy nem lehet megmaradni az utcákon, vagy a lakásokban a bűz miatt, ami évek óta terjeng, s a hatvani önkormányzat és az egri környezetvédelmi hatóság egymásra mutogat. Hasonló a helyzet Lőrinci, Heréd és Nagygombos esetében.

A Heves megyei kormányhivatal állítólag vizsgálatot indított, de ennek eredményéről nem számoltak be - tette hozzá.

Azt kérdezte, mi az oka annak, hogy több hónapja nincs előrelépés, milyen vizsgálatok történtek, és milyen eredménnyel zárultak?

Nagy István, agrárminiszter úgy reagált: megérti az ott és a környéken élők türelmének fogyását, igazuk van.

Szavai szerint a panaszt a területi környezetvédelmi hatóság kivizsgálta, és megállapította azt nagy valószínűséggel a Hunviron Energia- és Környezetgazdálkodási Kft. lőrinci hulladékkezelő és hasznosító telepének bűzszennyezése okozza.

Jelezte: határozatban kötelezték a céget arra, hogy legkésőbb július 15-ig akkreditált mérőszervezettel bűzméréseket végeztessen. A történéseket kiemelt figyelemmel kísérik, és ha a helyzet nem változik, a hatóságnak jogszabályi lehetősége van a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, vagy megtiltására, erre fognak javaslatot tenni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 113 igen, 31 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.


Párbeszéd: eseti bizottsággal kellene küzdeni a kivándorlás ellen


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az Eurostat felmérése szerint több mint hatszázezer magyar él külföldön, akiknek jelentős része 2010. után hagyta el az országot. A folyamat eredménye, hogy jelentős munkaerőhiány alakult ki Magyarországon - tette hozzá.

A kormány nem képes megoldani a problémát, nem képes itthon tartani a fiatalokat, ezért nemzeti együttműködésre lenne szükség - jelentette ki a képviselő.

A kabinet hajlandó-e felállítani egy olyan országgyűlési eseti bizottságot, amelyiknek egyetlen feladata a kivándorlás megállítása lenne - kérdezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérte, hogy a képviselő ebben az ügyben a saját frakciószövetségében kezdje a szakmai munkát. Szavai szerint azért, mert ott ül az a Burány Sándor, aki államtitkárként és miniszterként évekig alakította az ország gazdaságpolitikáját. Hozzátette, hogy az MSZP-kormányok idején még 24 százalékos volt a munkanélküliség, amit azóta sikerült tíz százalék alá mérsékelni.

A kormányzati lépéseket ismertető politikus hangsúlyozta, hogy tovább csökkennek az adók, bővülnek a családtámogatások és folytatódnak a béremelések.

Tavaly többen tértek haza Magyarországra, mint amennyien külföldre indultak munkát vállalni - emelte ki az államtitkár.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont megtette 111 igennel, 35 nem és két tartózkodás ellenében.