Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása



Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójának ismertetése szerint a törvényjavaslat alapján a közutak és azok vagyonelemei annak kezelésébe és tulajdonába kerülnek, aki számára a közfeladat indokolja ezt. Hozzátette: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felhatalmazást kap a gépjármű-nyilvántartás adataihoz történő hozzáféréshez, így már az értékesítéskor meggyőződhetnek arról, hogy a megfelelő kategóriájú jogosultság kerül a járműre.

Elmondta, az útdíjnál bevezetik az automatikus inflációkövetést, az úthasználóknak még kiszámíthatóbbá válik a rendszer a díjemelések esedékességével.

Közölte, a vízi közlekedésről szóló törvény módosításával egymillióról ötmillióra emelkedik a közigazgatási bírság.

Varga-Damm Andrea (független) kifogásolta az inflációkövető útdíjemelést, valamint a nemzeti vagyontörvény azon pontját, miszerint koncessziós pályázat nélkül is át lehet engedni bizonyos szolgáltatást.

Az nem lehet, hogy újabb szakterületet akarnak odaadni a kormány körüli oligarcháknak - hangoztatta.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) a törvényjavaslat céljaként említette még a jogsértések visszaszorítását, a taxis szakma társadalmi megítélésének javítását, a szolgáltatás színvonalának emelését.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy uniós kötelezettségvállalás miatt jövőre megnyílik a helyközi autóbuszos közlekedés piac.

Ez rossz irány, az ágazatot mindenképpen állami vagy önkormányzati fenntartásban kell tartani - tette hozzá. Azt tudakolta, mikor vonják vissza a vasúti mellékvonalak "elsorvasztását" jelentő kormányzati intézkedést.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a 24 órás autópályamatrica bevezetését sürgette.

Héjj Dávid (Fidesz) közölte, csak 2022. január 1-jétől nyílik meg a helyközi közlekedés piaca.

Az elnöklő Latrocai János a vitát lezárta.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva beszámolt arról is, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a lakott területen lévő járda, valamint autóbusz-megálló a helyi önkormányzat kezelésébe kerül.

Megerősítette, hogy csak 2022-től nyílik meg a helyközi autóbuszos szolgáltatás piaca. Ennek jogilag korrekt megoldásához a személyszállítási, a közbeszerzési és a koncessziós törvényt kell figyelembe venni, azokban azonban nem találtak megfelelő megoldást - mondta. Hozzátette: az állam úgy tudja átengedni ezt a tevékenységet egy gazdasági szereplőnek, hogy nem kell sem koncessziós szerződést kötni, sem koncessziós társaságot létrehozni.

Elmondta, a pályáztatás területi elven történik majd, hasonlóan a jelenlegi szerkezethez.



A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány


A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat vitájában Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte, a törvényjavaslattal létrehozzák a közérdekű vagyonkezelői alapítványt, amellyel az intézmény működése hatékonyabbá és rugalmasabbá válik.

Az egyetem így lényegesen több piaci forrást vonhat be a finanszírozásba, amely ösztönzően hat az oktatás színvonalára - mondta.

Hozzátette: az egyetem eddig közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak tovább. Közölte, a változás a jelenlegi hallgatók jogviszonyát nem érinti.

Arató Gergely (DK), a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének előadója a javaslat visszavonását, annak megfelelő egyeztetések utáni újbóli benyújtását szorgalmazta. Szerinte az előterjesztéssel az európai felsőoktatási chartával és az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt fogadnak el. Kitért arra, hogy az ellenzéknek számos módosító indítványa volt a többi között a törvény hatályba lépésének elhalasztására, illetve a rektor kinevezésére.

Teljességgel elfogadhatatlannak nevezte azt a kormánypárti módosító indítványt, miszerint az alapítvány elnevezéséből kerüljön ki az egyetemért szó, ez ugyanis azt sugallja, a vagyont nem az egyetem érdekében kívánják felhasználni.

Varga-Damm Andrea (független) az egyetem vezetőinek a képviselőkhöz intézett levelét ismertette, amelyben az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot.

Gurmai Zita (MSZP) is az egyetem rektorhelyettesét idézte, aki szerint semmibe vették a véleményüket. A politikus ezután művészek tiltakozó levelét olvasta fel, amelyben a törvényjavaslat visszavonását követelték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől.

Brenner Koloman (Jobbik) azt javasolta, hogy a kuratóriumba az egyetemi polgárok által megválasztott egyetemi vezetők kerüljenek be hivataluknál fogva.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint "kőkemény politikai döntésről", "kézi vezérlésről" van szó, és azt kérdezte, kitől, milyen formában érkezett ez a "politikai diktátum".

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár zárszavában azt válaszolta: a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye váltotta ki a legnagyobb vitát, miközben a modellváltás gondolata évek óta jelen van.

A szakmai átalakítás az autonómiát önmagában nem változtatja meg, de mégis változik a működési autonómia, mert már nem az államháztartási, a vagyon- és a költségvetési törvény lesz a meghatározó, hanem sokkal szabadabb lesz a működés - mondta.