Fidesz: a pénztárak nem szolgálták kellően a célokat



Manninger Jenő (Fidesz) szerint pártja folyamatosan keresi az otthonteremtés és a gyermekvállalás hatékony ösztönzőit. Ha azonban a baloldalon múlna, ismét eltörölnék azokat, ahogy tették már kormányzásuk alatt - jegyezte meg.

Szólt a kormány otthonteremtési programjának töretlen népszerűségéről, és arról, milyen volumenben hívták már le a családok a csok-ot, amelyet a 2015-ös bevezetésekor a szocialisták életidegennek, realitástól mentesnek neveztek.

A lakás-takarékpénztárak ugyanakkor az elmúlt húsz év tapasztalata alapján nem szolgálták kellően a kívánt célokat, ugyanakkor extraprofithoz juttatták a szolgáltatókat - nyomatékosította.

A már megkötött szerződéseket és az eddigi befizetéseket a módosítás nem érinti - folytatta -, vagyis fokozatosan szűnik meg az állami támogatás.



Jobbik: vérlázító a javaslat



Z. Kárpát Dániel a javaslatot is vérlázítónak nevezte, a kormánypárti indoklásokat azonban felháborítónak. Van az a pénz, amiért képesek ekkorát rúgni magyar fiatalok tízezreibe? - kérdezte. Egyértelműnek nevezte, hogy a lakástakarékok célja nem az új építésű lakások számának jelentős növelése.

Amikor a csokra hivatkoznak, hazudnak - jelentette ki. Hangsúlyozta: az nem váltja ki a lakás-előtakarékosságot, hiszen a csokot zömében azok tudják kihasználni, akik már rendelkeznek 10-20 millió forintos önrésszel.

Szerinte is számos kritika megfogalmazható a lakáspénztárak üzleti módszerei ellen, de ez nem azt jelent, hogy "le kellene dózerolni a rendszert".

Bírálta, hogy a kormányoldal tisztességtelen piaci profitról beszél, miután nyolc éve vannak kormányon. "Ez az önök alkalmatlanságáról árulkodik" - jegyezte meg.

Sérelmezte, hogy a kormánypárti képviselők még arra sem nyitottak, hogy a már szerződéssel rendelkezők meghosszabbíthassák azt, és kétkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, valóban képes-e az országos betétbiztosítási alap helyt állni, ha piaci zavar történik.



MSZP: visszavonás után kell újragondolni a kérdést


Varga László (MSZP) szerint a kormányzatnak vissza kellene vonnia a javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról, ha pedig a kormány kiskapukat lát a rendszerben, akkor azokat megszüntetés helyett be lehet zárni.

Az ellenzéki képviselő szerint elképesztő, hogy egy 1996 óta politikai konszenzus mellett működő rendszert diktátumszerűen, egyik napról a másikra törölne el a kormányzat, hangsúlyozva, hogy a lakáskassza a támogatások legszélesebb körben igénybe vehető, "legsokoldalúbb lába".

Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának "lenyúlásakor" elhangzott érvek visszatéréséről beszélt, az egészségügy állapota és a szegénységtől való félelem mögött napjaink Magyarországának harmadik legnagyobb problémája éppen a lakhatási válság.

A családi otthonteremtési támogatás (csok) kapcsán arról beszélt, hogy ez a megoldást a családok alig 3,2 százaléka tudta igénybe venni, megemlítve, hogy a javaslat elfogadása esetén megszűnne a nyugdíjasok lakásfelújításhoz, -korszerűsítéshez, nyugdíjasházi bérleti jog szerzéséhez nyújtott kedvezmény is.


DK: ostoba, igazságtalan, felháborító az indítvány


A DK vezérszónoka szerint gazdasági szempontból ostobaság, társadalmi tekintetben mélyen igazságtalan, üzleti értelemben pedig felháborító és korrupt a kezdeményezés, amely a kormánypártok szokása szerint a legkiszolgáltatottabbaktól venne el pénzt.

Arató Gergely az egészségügy és a felsőoktatás fizetőssé tételével, a cafeteria megszüntetésével, a szociális támogatások megnyirbálásával egy kategóriába sorolta a tervezett intézkedést.

Felvetette, hogy a kormány az uniós pénzek elapadása és a világgazdaság "döccenése" miatt kieső forrásokat próbálja így előteremteni a kormányzat, miközben a hozzá közel állókhoz irányítaná át ezeket a megtakarításokat.

A politikus hangsúlyozta: a lakáskassza a csak kis összeget megtakarítani tudókat is segítette, valamint fontos szerepe volt a fiatalok takarékosságra nevelésében is.



LMP: a kormány szembemegy a társadalommal


Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta: kétharmados többség birtokában ezt a szabályozást is kijavíthatná a kormányzat, ahogyan tette azt a hitelezési feltételek szigorítása vagy a készpénzfelvétel szabályainak módosítása során.

A lakhatási válság tovább növekedéséről beszélve kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormányoldal lesöpörte pártja bérlakás-alapra vonatkozó javaslatát.

Elfogadhatatlannak nevezve az öngondoskodásba vetett bizalom tönkretételét, a lehetőségek csökkentését, miközben napjainkban Budapesten egy átlagfizetés 60 százalékát teszi ki egy átlagos albérlet díja.

Kitért arra is: ha elvonják a lakástakarék lehetőségét a társasházaktól, azok háromnegyede nem tud majd felújításba kezdeni, ami tovább rontja a hazai lakásállomány állapotát.

A képviselő szerint az intézkedés célja egyértelműen a "lakáslottó" népszerűsítése, illetve az, hogy "eltakarítsák" annak konkurenciáját.