MSZP: alapítványok helyett a devizahitel-károsultakat kellett volna támogatni


A szocialista Varga László azt kérte számon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyeresége miért alapítványokba kerül, ahol "luxusköltésekre, haveri juttatásokra" fordítják ahelyett, hogy a jegybank a devizahitelesek megsegítésére költené ezt a több százmilliárd forintnyi pénzt.

Hangsúlyozta: ezt a profitot a jegybank a gyenge forintárfolyam miatt könyvelhette el, miközben az emberek százezrei számára jelentett hatalmas tragédiát.



KDNP: be kellett foltozni a szocialisták hátrahagyta lyukakat


Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta: a jegybanknak nem a nyereségtermelés a feladata, ugyanakkor be kellett foltozni azokat a több tízmilliárdos lyukakat, amelyek az előző, szocialisták által kinevezett elnök működése után maradtak.

Megemlítette: a jegybank feladata a stabilitás biztosítása, ennek pedig megfelelt az intézmény.


MNB-alelnök: az alapítványok működése és az MKB eladása rendben volt


Nagy Márton István, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a vita lezárása után az elhangzottakra reagálva arról beszélt: az MNB és alapítványai tevékenységét is vizsgálta és rendben találta az Állami Számvevőszék, ahogy az MKB eladását az Európai Unió és annak versenyhatósága is felügyelte.

Kiemelte: a jegybank első számú feladata az infláció kezelése, arra reagál az alapkamat, az árfolyamokat pedig a piac alakítja. Az Egyesült Államokban teljesen más pénzügyi helyzetben emeltek alapkamatot, az Európai Központi Bank nem élt ezzel az eszközzel. Hozzátette: régiónkban csak Csehország és Románia élt a közelmúltban ezzel az eszközzel, de mindkét államban magasabb az infláció a magyarországinál; nálunk a piac jövő novemberre árazta be a kamatemelést.

A munkáltatói hiteleket ért kifogásokra az alelnök úgy reagált: ha kereskedelmi bankokhoz fordulnának az MNB-alkalmazottak, akkor az összeférhetetlenséget kifogásolnák ugyanezek a képviselők.

Devizahitelezés ma már nincsen - emelte ki Nagy Márton István, hozzátéve, hogy az árfolyamgáttal és a kölcsönkamatok befolyásolása révén több mint 800 milliárd forint maradt a háztartásoknál.

Szólt arról is: ha nem váltották volna forintra a devizahiteleket, a svájci frank árfolyamának felszabadítása kétezer milliárd pluszterhet jelentett volna az embereknek.

A kormány, a parlament többsége elégedett az MNB működésével - jelentette ki Nagy Márton István, hozzátéve, hogy a piac is hasonlóképpen vélekedik, több nagy banknál a legkreatívabb közé sorolják a jegybank befektetési politikáját.

Szólt arról is: kisebb módosításokkal folytatódik a 2013-ban indított Növekedési Hitel Program, így a jövőben fővárosi és pest megyei cégek is beléphetnek abba.