OGY - Krónika 4. rész (származási hely)

Belföld, 2020.03.10

A személyi igazolványban is feltüntethetik a jövőben a származási helyet - az erről szóló, a származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt és az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt módosító javaslatot kedden kezdte tárgyalni az Országgyűlés.



Előterjesztő: a származási hely az identitásfejlődés elengedhetetlen része



Gyopáros Alpár (Fidesz) az általa, valamint Kocsis Máté (Fidesz) és Tasó László (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatról azt mondta, a Magyar Falu Program keretében tartott társadalmi egyeztetéseken jogos igényként merült fel, hogy az első otthon, azaz a mélyebb értelemben vett szülőföld mint az identitásfejlődés elengedhetetlen része, megjelenjen igazoló okiratainkon is. Ezért javasolják, hogy a származási hely, amennyiben nem azonos a születési hellyel a személyi igazolványokra is rákerülhessen - közölte, megjegyezve: az állampolgár kérelmére jegyzik be irataiba származási helyét.

A szülőhely nem azért fontos, mert szükségünk van egy ilyen személyazonosító adatra, hanem azért, mert van egy hely, ahol megtanultunk járni, beszélni, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Ott vannak a gyökereink, onnan kaptuk személyiségünk alapjait - magyarázta.

Közölte azt is, a kormány elhivatott a magyar települések lehetőségeinek bővülése, különösen a falvak életben maradása iránt. Ezért indult el a Magyar Falu Program, amely az ország lakosságának egyharmadát érinti - tette hozzá.



A kormány támogatja a javaslatot



Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szorosan kapcsolódik a Magyar Falu Program célkitűzéseihez. Felidézte, hogy tavaly 150 milliárd forintot biztosítottak a programra, amely a legkisebb településeken élők életminőségét, a települések népességmegtartó erejét javítja.

Kitért arra is, hogy már 1991 óta van arra lehetőség, hogy az anyakönyvben szerepeljen a származási hely, de a személyi igazolványon történő feltüntetésre eddig nem volt jogszabályi lehetőség. Szerinte több millió ember van az országban, akinek valós problémát jelent, hogy származási helye nem, csak születési helye szerepel iratain.

Elmondta, aki nem kéri, az továbbra is a megszokott adattartalmú igazolványt kapja meg.



Fidesz: erősödhet a helyi identitás



Tasó László (Fidesz) véleménye szerint a törvényjavaslat segítséget nyújt ahhoz, hogy a helyi identitás erősödjön. Méltatta a Magyar Falu Programot, amely szerinte olyan lehetőség, amely a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőséget biztosít a kistelepülések felzárkózásához. Hozzátette: korábban az MSZP-SZDSZ retorikájában a vidéki mindig pejoratív szó volt, akkor a vidékiek kénytelenek voltak a lakhatási és munkakörülmények miatt elköltözni a falvakból.



A Jobbik támogatja a javaslatot



Varga-Damm Andrea (Jobbik) bár frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, de annak célját firtatta és bírálta a kormánypártiakat azért, mert szerinte úgy adják elő a törvényjavaslatot, mintha az egy égető problémát orvosolna.

Hangsúlyozta, a Jobbiknak nem kell megmagyarázni, mi a szülőföld jelentősége, azzal azonban nem ért egyet, hogy politikai haszonszerzésre használják a nemzethez tartozást. Azt is firtatta, hogy miért került a Fidesznek 29 évbe ezt a javaslatot benyújtani, hiszen a Fidesz 30 éve parlamenti párt és 1991-es az a törvény, amely lehetővé teszi a származási hely anyakönyvbe történő bejegyzését.

Az ellenzéki képviselő szerint a társadalom problémáit úgy tudnák orvosolni a kormánypártok, hogy például tisztességesen rendezik a devizahiteles ügyeket, megmutatják, hol van az ellopott magánnyugdíj-pénztárak egyéni számlái, kárpótolják a trafikosokat, vagy felemelik a létminimumra a nyugdíjak összegét.


KDNP: fontos az identitás és a közösség


Nacsa Lőrinc (KDNP) visszautasította, hogy a kormánypártoknak bármilyen törvényjavaslattal hátsó céljaik lennének. Hozzátette, ez egy fontos, de szimbolikus javaslat, amit azért is akarnak átvinni, mert fontosnak tartják az identitást és a közösséget.

A kormány 2010. óta elkötelezett amellett, hogy a kistelepüléseken élők életminőségét javítsa és ehhez a fejlesztések mellett a közösség és az identitás javítása nagyban hozzájárul - fogalmazott.

Hangsúlyozta, a javaslat ügyében több alkalommal is egyeztettek és a megkérdezett fiatalok örömmel fogadták az ötletet. A törvény nem oldja meg az összes problémát, de kicsit teljesebbé teszi az életet - jelentett ki, hozzátéve: az indítvány nem fáj senkinek, de sokaknak jó.


MSZP: a javaslat szimbolikus és identitáserősítő


Varga László (MSZP) leszögezte, hogy támogatja az előterjesztést, azt meg fogja szavazni és erre kéri frakciótársait is.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy a kormánypárti képviselők a vitát "egyfajta propagandaszöveggé" alakították át. A származási hely feltüntetése fontos, de nincs a száz legkomolyabb, a vidéken élőket érintő probléma között - jelentette ki.

Megjegyezte, hogy jelenleg 409 tartósan betöltetlen háziorvosi és 239 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van, az egészségügyi ellátás közötti eltérések drasztikusak, ezért is költöznek sokan a nagyvárosokba vagy a fővárosba. A magyar régiók uniós összevetésben le vannak maradva, pedig nagyon nagy szükség van a vidék fejlesztésére, amihez átgondolt politikára lenne szükség - közölte.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!