Az MSZP nem támogatja a javaslatot
Kunhalmi Ágnes (MSZP) megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben segített emberek körébe az előadóművészek is bekerülnek.
Kifogásolta azonban a vitatott törvényjavaslatot és annak eredeti, tavaly decemberben elfogadott változatát is, amely széles körű hatalmat biztosít a színházak felett az érintett miniszternek, azt, hogy ha egy intézményt teljes körűen a költségvetés finanszíroz, akkor a vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogok a minisztert illetik.
Kijelentette: a jelenlegi változtatás azért most kerül a Ház elé, mert a kialakult járványhelyzetben nem fognak tiltakozók az utcára vonulni.
Vitatta a javaslat indoklását, azt, hogy annak célja az igazságos tehermegosztás lenne a kormányzat és az önkormányzatok között, mert a kabinet szerinte tisztában volt azzal, hogy megfelelő forrást kell biztosítani a színházaknak.
Kijelentette: egy demokratikus állam kultúrafinanszírozásának az a korábbi gyakorlat felel meg, amikor az állam úgy nyújt forrásokat, hogy a működésbe nem szól bele.
Emlékeztetett a miniszterelnök 2010-es kötcsei beszédére, amelyben Orbán Viktor jelezte: a kultúrának jelentős szerepet szán a nemzeti együttműködés rendszerében: új jobboldali kultúra megteremtését kérte az értelmiségi hallgatóitól.
Szerinte ennek jegyében központosították a közoktatást vagy alakították át az egyetemek működését. A tavalyi fővárosi ellenzéki győzelem után azonban az önkormányzatok hatáskörét is korlátozni kezdték.
Hangsúlyozta: az MSZP mindezek miatt nem támogatja az előterjesztést.
DK: a magyar kultúra megsebzése zajlik
Gyurcsány Ferenc (DK) a magyar kultúra megsebzésének minősítette az előterjesztést.
Azt mondta: nem munkajogi vita zajlik a Ház előtt, hiszen nincs egyetértés abban, hogy a művészeti önkifejezés szabad-e.
Szerinte polgári demokráciában segíteni kellene a művészi önkifejezést, "de Önök nem ezt gondolják" - fordult a kormányoldalhoz. Kijelentette, a miniszterelnök úgy gondolja, a művészek dolga, hogy remekműveket írjanak, de ő fogja majd eldönteni, mi a remekmű.
"Önök ki nem állhatják a szabad hangot, a szabad gondolatot, a független értelmiség önöktől független létezését" - jelentette ki. Szerinte ez van a nemzeti alaptanterv, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének kinevezése mögött is, ahogy az akadémia átalakítása vagy a CEU elüldözése mögött is.
Úgy látta: Budapest azért partner ebben, mert "pisztolyt szegeztek a főváros vezetésének fejéhez". Megjegyezte, saját maga egy ilyen "zsarolásra" másképp válaszolt volna, a főpolgármester azonban valószínűleg úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi számos más gond mellett nem tud mit tenni.
Mit szólnának, ha Brüsszelből úgy adnának pénzt, hogy a bizottság meghatározná Magyarország kultúrpolitikáját? - tette fel a kérdést. Miért nem csinálták ezt a tarlósi időkben? "Süljön le az arcukról a bőr!" - jelentette ki, majd úgy zárta szavait: "önök csapnivalóan nagy gazemberséget csinálnak".
LMP: a kőszínházak nem élnek meg állami támogatás nélkül
Csárdi Antal (LMP) azt a kérdést tette fel, miért a mostani "vészterhes" időben kell a Ház elé behozni a jelenlegi javaslatot?
Szerinte a jelenlegi változtatást azért tudja véghezvinni a kormányzat, mert a feladatfinanszírozáson keresztül kivéreztette az önkormányzatokat. Sorolta azokat a területeket, amelyek emiatt hátrányba kerültek, és leszögezte: a kőszínházak soha nem tudtak megélni állami támogatás nélkül.
Szerinte a szocializmusban fogalmazódott meg az az elv, hogy "aki fizet az rendel". Szégyennek nevezte az előterjesztést, amelyet egy demokrata nem támogathat - mondta.
Fidesz: a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van
Hoppál Péter (Fidesz) szerint a Fővárosi Önkormányzat kérésére született az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. Hozzátette: a színházigazgatók kinevezési - megbízási és felmentési - jogkörét, valamint az összeférhetetlenség megállapításának, illetve a fegyelmi eljárás indításának jogát venné át az állam. Ez egy teljesen logikus lépés - hangoztatta.
Az ellenzéki felszólalóknak címezve szavait közölte, a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van, él és virágzik, soha nem volt jobban. Példaként említette, hogy a legmagasabb minőséget képviselő magyar szimfonikus zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar 2010 előtt 400 millió forintos állami támogatást kapott, ma viszont támogatása több mint egymilliárd forint. Ma háromszor akkora támogatásban részesül az a zenekar, amelynek vezetője rendre kritizálja az Orbán-kormányt - mondta.
Hoppál Péter szólt arról is, hogy míg 2008-2009-ben 4,5 millió színházjegyet adtak el, az Orbán-kormány idején, a két évvel ezelőtti adatok szerint 7,1 millió színházjegy kelt el. Soha ilyen mértékű támogatása a színházművészetnek nem volt - tette hozzá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!