Turizmus világnapja


KDNP: igen a javaslatra


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte: az elmúlt években Magyarország, mint turisztikai célpont előkelő helyeket szerzett különböző felméréseken, kutatásokban. Rámutatott: a turizmus jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez. Szintén kitért arra, hogy az ágazat közvetlenül a GPD 6,4 százalékát adja, a turizmusban betöltött állások száma 412 ezer, s a munkahelyek tíz százalékát generálta a terület.

Hozzátette: a turizmus teljesítménye 2010 óta évről-évre rekordokat dönt Magyarországon, a tavalyi év pedig minden idők legjobb turisztikai éve volt.

Megjegyezte: a világnap megrendezése különösen értékes, és üdvözlendő, hogy újra Európában tarthatják, és azon belül is Budapesten. A világnapon hazai turizmus szereplőinek nemzetközi szinten is alkalmuk nyílik a bemutatkozásra - jelezte a KDNP-s politikus, hozzátéve: a kisebbik kormánypárt támogatja a javaslatot.



MSZP: turizmus kulcságazat


Varga László, az MSZP vezérszónoka egyetértett, azzal, hogy a turizmus kulcságazat. A rendezés lehetősége is nagyon fontos, jelentős sikernek tartják azt.

Ebben elévülhetetlen érdemei voltak Ujhelyi István EP-képviselőnek, aki nagyon sokat tett, hogy a rendezvényt Magyarországon rendezhessék. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mennyi lesz a rendezés költsége, és mennyit kívánnak ebből költségvetési forrásból biztosítani?

A külső szponzorálással mely cégek éltek eddig, hazai turizmus szereplői támogatják-e és milyen nagyságrendben ezt a rendezvényt - firtatta.



Képviselői hozzászólások


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szóvá tette, hogy a kormánypárti vezérszónokok nagyrészt nem a tárgyról beszéltek. Álláspontja szerint a turizmus sikerei alapvetően nem a kormány eredményei, sőt a kabinet több ponton inkább akadályozza a magyar érdekeltségű szereplők sikerét. 2017 júniusára a pesti airbnb-s kínálat kis híján elérte a szállodai kapacitást, és a szabályozatlan környezetben az így elvitt bevételek a magyar családi panzióktól, és az albérlet-piacról hiányoznak. Azt javasolta, hogy évente átalányadót fizessenek az ilyen módon szállást kínálók.

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy óriási eredmény, hogy a rendezvénynek Budapest ad otthont.

Úgy látta, hogy a budapesti rendezvény fő témája - a turizmus és a digitális átalakulás nagyon aktuális -, ebből az egész magyar gazdaság csak profitálhat. Óvatosságra intett ugyanakkor a keretmegállapodás kapcsán, amely arról szól, milyen feltételekkel jöhet létre a találkozó. Nem derül ki ugyanis, mennyibe kerül a rendezvény a magyar adófizetők számára. Az MSZP csak akkor tudja támogatni a javaslatot, ha erre választ kapnak, illetve arra, ebből mennyi költségvetési forrás. Azon véleményének is hangot adott, hogy "pénzlenyúlásra" használhatják a rendezvényt.

Menczer Tamás zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat. Megjegyezte: annak a pártnak a színeiben, amelyikben Gurmai Zita politizál, a politikus helyében visszafogottabban nyilatkozna a témában. Azt az állítást, hogy a kormánynak nincs köze a turizmus eredményeihez, vitatta, illetve visszautasította.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.



Sporttörvény



Előterjesztő: a mérkőzések közvetítési joga a sportszervezetet illeti


A sportról szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosításának vitájában Nagy Csaba (Fidesz), az egyik előterjesztő elmondta, a sportrendezvények televíziós, rádiós, internetes közvetítési joga az egyik legértékesebb vagyoni értékű jog. Ez a jog a sportszövetséget illeti meg - közölte.

A módosítással rögzítik, hogy a közvetítési jog a sportszervezetekhez kerül - ismertette. Hozzátette: a törvényjavaslattal a labdarúgó-mérkőzések közvetítési jogára kötött szerződések hatálya szeptember 30-án megszűnik. A közvetítéssel kapcsolatos jogok kártalanítás ellenében a sportszervezetre szállnak vissza - magyarázta.

Nagy Csaba kitért arra, hogy a kártalanítás összegét a felek megállapodása hiányában a sportszervezet székhelye szerint illetékes bíróság állapítja meg a jogoknak azok visszaállítása időpontjában képviselt valós piaci értéke alapján.

Az előterjesztő a módosítás másik elemeként beszélt arról, hogy a sportszervezetek jogvitában csak a Sport Állandó Választottbírósághoz és a svájci székhelyű sport választottbírósághoz fordulhatnak. Ezt a rendelkezést a módosítás előtt kötött szerződésekből eredő jogvitákra is alkalmazni kell - jelezte.



Államtitkár: a klubok gazdasági függetlenségét erősíti a javaslat



Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkára a kormány támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot és úgy látta, az erősíti a klubok gazdasági függetlenségét vagyoni értékű jogaik egyértelmű törvényi rendezésével. Elmondta, a választottbírósággal összefüggő módosítással biztosítják, hogy sportügyekben kifejezetten ezekre az ügyekre specializálódott bíróságok járjanak el, ezzel lehetővé válik a következetes ítélkezés kialakítása.

Értékelése szerint napjainkban a magyar sport aranykorát éli, a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tett olyan jelentős előrelépést a finanszírozásban, mint a nemzeti együttműködés kormánya.