Nemzetközi egyezmények kihirdetés


A képviselők a határozathozatalok ideje alatt összesen tizenhárom nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járultak hozzá.

Elsőként a magyar és a szingapúri kormány közötti légiközlekedési megállapodást hagyták jóvá, majd több, Európai Uniót érintő szerződés ratifikálása következett.

Kihirdették az európai közösség és Macedónia, valamint Chile közötti társulási megállapodásokat, másrészt az Egyiptomi Arab Köztársasággal megvalósuló Euro-Mediterrán együttműködést.

Horvátország uniós csatlakozása miatt ezúttal hat nemzetközi szerződésen kellett változatni. A módosítások az Orosz Föderációval és az Üzbég Köztársasággal kötött partnerségi megállapodások mellett a Moldovai Köztársasággal, a Jordán Királysággal, Grúziával és Moldovával létrehozott légi megállapodásokat érintik.

A Ház emellett a Magyarország, valamint Finnország, Svédország és Litvánia közötti titkos adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmények jogerőre emelkedéséhez is hozzájárult, továbbá jóváhagyták a magyar és a kínai kabinetek között a diplomáciai célú ingatlanok vásárlásáról szóló egyetértési megállapodást is.


Az uniós adatvédelmi rendelet miatt módosultak egyes törvények



Az Országgyűlés 190 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását.

A jogszabályt azért nyújtotta be az igazságügyi miniszter, mert május 25-étől közvetlenül alkalmazandóvá vált az Európai Unió valamennyi tagállamában az új adatvédelmi rendelet (angol rövidítéssel: GDPR).

A most elfogadott törvény a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelöli ki az uniós adatvédelmi rendelet által szabott hatáskörök gyakorlójaként.

A javaslat indoklása rámutatott, hogy a rendelet alkalmazása jelentős terheket ró a kis- és középvállalkozásokra. A törvényben ezért meghatározták, hogy a hatóság - az arányosság elvét figyelembe véve - csak figyelmezteti azokat az adatkezelőket vagy adatfeldolgozókat, akik először sértik meg az adatvédelmi előírásokat.


Elfogadták a hetedik alaptörvény-módosítást


Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását a kormány kezdeményezésére. Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették az alkotmányban.

Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő jogszabályt 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma és megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást. A módosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást.


Elfogadta a parlament a "Stop Sorost"


Elfogadta az Országgyűlés a kormány "Stop Soros" törvénycsomagját, amely alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament.

Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan - vagy amely országon keresztül - érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.

Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el.

Módosult a menedékjogi törvény is, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él.