OGY - Krónika 5. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2022.07.19

A jövő évi költségvetés mellett az azt megalapozó törvényi változtatásokat, a távszerencsejáték-piac liberalizálásáról és a honvédelmi adatkezelésről szóló törvényeket, valamint az alaptörvény tizenegyedik módosítását is megszavazta az Országgyűlés kedden.



Elfogadták a 2023-as költségvetést


Az Országgyűlés 135 igen szavazattal 54 ellenében elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.


A Ház elfogadta a jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomagot


Hetvenkilenc jogszabályt módosít a 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomag, amelyet 134 igen szavazattal, 55 nem ellenében fogadott el a Ház.

A jogszabály célja, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje a magyar családokat. Ezért törvényi szinten is megalapozza a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét.

A gazdasági növekedés védelme érdekében változnak az államháztartási, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvények egyes rendelkezései. Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, és bővülnek az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségei.


Liberalizálták a távszerencsejáték-piacot



A képviselők - 136 igen szavazattal, 45 nem ellenében és kilenc tartózkodás mellett - elfogadták az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot.

A módosítás érinti a szerencsejáték szervezéséről, a bányászatról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt.

A liberalizált szerencsejátékok körébe kerül 2023-tól a távszerencsejáték, azaz megszűnik az online sportfogadás esetében az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. jelenlegi monopóliuma. Távfogadást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélye alapján az Európai Gazdasági Térségben honos gazdasági szereplők bonyolíthatnak a jövőben. A döntés előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága szerint az állami monopóliumban lévő online játékszervezési szabályozás sérti a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát.

A bányászatra vonatkozó rendelkezések a kitermelés növelésének jogi eszközökkel történő ösztönzését célozzák, és több bürokráciacsökkentő, a jogalkalmazást segítő, pontosító elemet tartalmaznak.

A megváltozott piaci igények rugalmasabb követhetősége érdekében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényből kikerül a dohányboltban forgalmazható, nem trafikköteles termékek körének meghatározása.


Elfogadták a honvédelmi adatkezelésről szóló javaslatot


Az Országgyűlés 152 igen szavazattal, 19 nem ellenében és 17 tartózkodás mellett - elfogadta a honvédelmi adatkezelésekről szóló javaslatot.

2022. november 1-jén hatályba lép a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény, amelyhez kapcsolódóan indokolttá vált a honvédelmi célú adatkezelési szabályok felülvizsgálata is. A honvédelemről szóló törvény felülvizsgálata eredményeként szükségessé vált a közreműködő szervek felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelését szabályozó rész elhagyása, amely kérdést azonban indokolt továbbra is törvényi szinten szabályozni. Ezért a honvédelemről szóló törvény vonatkozó részét átemelik a honvédelmi célú adatkezelésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályba.


Elfogadták az alaptörvény tizenegyedik módosítását


A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választást - döntött az Országgyűlés, amely a megye elnevezést vármegyére változtatta. A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását.

A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!