Fidesz: mit vár a kormány a bevándorlási különadótól?


Witzmann Mihály (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mit vár a kormány a bevándorlási különadó bevezetésétől.

A kabinet eddig több száz milliárd forintot fordított a határok védelmére, és minden, az illegális migrációt segítő és támogató szervezet növeli a védelmi kiadásokat - közölte. Ezek a szervezetek nem a rászorulókat akarják segíteni, hanem káros tevékenységet végeznek, miközben "hazugságokat terjesztve jelentgetik fel hazánkat" - fogalmazott a politikus. Az ilyen tevékenységeket akadályozhatja meg a bevándorlási különadó - közölte a képviselő.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormány minden eszközzel, köztük pénzügyi és adópolitikai intézkedésekkel is meg fogja védeni az országot az illegális migrációtól.

Az illegális migráció elleni védekezés eddig közel háromszáz milliárd forintba került - emelte ki. Szavai szerint a bevándorlási különadót a közteherviselés jegyében vezetik be.

A képviselő a választ elfogadta.


Jobbik: biztosítani kell az igazságszolgáltatás függetlenségét


Staudt Gábor (Jobbik) leszögezte, hogy a kormány feladata az igazságszolgáltatás és a bíróságok függetlenségének biztosítása. Az elmúlt időszakban viszont kiderült, hogy az Országos Bírói Tanács nem képes kontrollt gyakorolni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője, Handó Tünde felett. Az OBH elnöke pedig "lehazaárulózta" azokat a bírákat, akik kritizálták a kormány igazságügyi terveit - tette hozzá.

Valóban nincsen teendője a kormánynak a kialakult helyzetben - tette fel a kérdést.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás jogállami működésének alapfeltétele a bírói függetlenség megléte. Hozzátette, hogy a képviselő viszont nem alapelveket sértő problémákról, hanem egy, a bírósági ágazaton belül folyó jogvitáról beszélt.

Az államtitkár úgy látta, hogy egy szerencsétlen helyzettel állnak szemben, ahol a kormánynak vagy a parlamentnek lehet, hogy el kellene gondolkozni a cselekvésen, de egy hirtelen beavatkozás akár ronthatna is a helyzeten.

Azt viszont kiemelte, hogy a 2012-es bírósági reform betöltötte a célját és az Európai Bizottságnak a tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét és függetlenségét vizsgáló felmérésén a magyar bíróságok ismét az élvonalban végeztek.

A képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el a választ, 111 igennel, 38 nem ellenében.


KDNP: az uniós költségvetés ellentmond a józan észnek


Nacsa Lőrinc (KDNP) felszólalása elején emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elkészítette a 2021-2027-es uniós költségvetési tervezetet. A képviselő szerint az indítvány érzékenyen érinti Magyarországot, mert az uniós támogatások visszaesése befolyásolhatja a magyar családok mindennapjait. A közös érdek, a józan ész politikája ellentmond a javaslatnak, hiszen a magyar export 75 százaléka az unióba irányul - érvelt.

A tervezet, ami a szegényebb államoktól a gazdagabbakhoz csoportosít át pénzt, elfogadhatatlan a KDNP-frakció számára - szögezte le.

A kabinet milyen eszközökkel küzd a Magyarország számára kedvezőtlen javaslat ellen - kérdezte.

A válaszadó Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy egy csalódást keltő, politikai javaslatról van szó. Azok a tagállamok kerülnek jobb helyzetbe, amelyek nem tartották be a költségvetési fegyelmet, pedig magasabb az életszínvonaluk, mint Magyarországé - tette hozzá. Nem tisztességes, hogy azokat az országokat büntetessék, akik kedvezőtlenebb történelmű helyzetük ellenére jól sáfárkodtak a lehetőségeikkel - mondta.

A tervezet alapszerződés ellenes és bevándorláspárti, egyáltalán nem az európaiak érdekeit szolgálja - jelentette ki.

A képviselő elfogadta a választ.