A DK a női kvótáról érdeklődött


Oláh Lajos (DK) a női kvóta bevezetéséről kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, arról beszélve, hogy nemzetközileg elismert kutatások szerint a konfliktuskezelés és a kockázatvállalás terén eredményesebbek azok a szervezetek, amelyek vezetésében magasabb a nők aránya.

A számos országban működő női kvótára utalva azt kérdezte, a kormányzat miért veszi semmibe a magyar nőket, akik alacsonyabb fizetésért, kisebb esélyekkel dolgoznak, mint a férfiak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt állította szembe, hogy míg a DK frakciójában lényegében csak férfiak ülnek, a párt egy tavaszi kampányfórumán pedig migránsok által nők ellen elkövetett erőszakon "nevetgéltek", addig a minisztérium értekezletein az államtitkárok és a szakértők között többségben vannak a nők.

A kormányzati intézkedéseket sorolva kijelentette, az OECD-átlag feletti ütemben válnak a munkaerő-piacon aktívvá a magyar nők, akik közül 2016 óta többen diplomások, mint ahány férfi, a női vezetők arányát tekintve pedig uniós összehasonlításban ötödik helyen áll az ország.

Oláh Lajos a választ nem fogadta el, a képviselők viszont - 112 igen, 15 nem szavazat és 15 tartózkodás mellett - igen.


Fidesz: milyen újabb családtámogatási lépések következnek?


A kormány újabb családtámogatási intézkedéseiről érdeklődött Dunai Mónika (Fidesz), sorolva a korábbi intézkedéseket, arra is kitérve, hogy szeptemberről szeptemberre egyre szélesebb körű támogatásban részesülnek a családok.

Azt hangsúlyozva, hogy a cél Magyarország családbarát állammá tétele, ahol minél több családban minél több gyerek születhet, és támogatják a felelős gyermekvállalást és -nevelést.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár - utalva arra is, hogy 2018 a családok éve - megemlítette: míg a 2010-es kormányváltás évében 1068 milliárd volt, addig most 2004 milliárd forint a családtámogatás összege.

Szólt a külföldön élőknek is juttatást adó Köldökzsinór-programról, az ápolási díj emeléséről, a kétgyerekesek adókedvezményének bővüléséről, de arról is, hogy támogatást ad a kormányzat az első nyelvvizsga letételéhez és a jogosítvány megszerzéséhez is.

A kérdező által elfogadott válaszban az államtitkár a kormányzat céljaként említette, hogy minden évben szélesedő körben csökkentsék a családok terheit.


Jobbik: mikor vonulhatnak 40 munkaév után nyugdíjba a férfiak?


Pintér Tamás (Jobbik) arról érdeklődött, hogy a nőkhöz hasonlóan mikor vonulhatnak 40 ledolgozott év után nyugdíjba a férfiak is.

Szavai szerint össztársadalmi igény van erre a megoldásra; egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a férfiak háromötöde évtizedekig fizeti ugyan a nyugdíjjárulékot, mégsem kap vissza egy fillért sem, mert nyugállományba vonulás előtt meghal.

Rétvári Bence államtitkár azzal kezdte válaszát: a Jobbik nem tud kihátrálni a kommunikációs zsákutcából, amiért egykor nem szavazták meg a nők negyven év utáni nyugdíjba vonulását.

Kiemelte, a nők munkahelyi és otthoni "dupla helytállását" ismerik el ezzel a megoldással, egyben lehetővé téve, hogy nagymamaként segítsenek gyerekeiknek.

Szerinte az a kormányzat segíti igazán az időseket, amelyik olyan gazdasági környezetet teremt, hogy idén 18 ezer forintnyi nyugdíjprémiumot kaphatnak az érintettek.

A választ a képviselő nem fogadta el, de a parlament 108 igen, 21 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett igen.


MSZP: mikor segíti végre a kormány a hitelkárosultakat?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról érdeklődött: mikor hajlandó végre - az Európai Bíróság szeptemberi döntése alapján - horvát mintára segíteni a kormányzat a hitelkárosultakat, levéve róluk az árfolyamkockázat terhét?

Kiemelte: kulcskérdés, hogy a hitelt felvevők kaptak-e a kockázatokról megfelelő tájékoztatást, vagy az apró betűs részek csapdájába sétáltak be.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a bíróságok feladata ezekben az ügyekben dönteni, ezt a feladatot nem veheti át a kormányzat.

Hozzátette: egyedileg kell a bíróságoknak vizsgálniuk a mintegy egymillió szerződést, hiszen "gyakorlatilag minden ügy más lehet", így nem lehet szakmányban ítélni.

Ugyanakkor álszentnek nevezte a kérdést, mondván, a szocialisták kormányzása idején szüntették meg a forinthiteleket.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont 11 támogató és 29 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett igen.


Jobbik: mikor támogatják végre a magyar kisvállalkozásokat?


Z Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte: mikor hozzák végre helyzetbe a magyar kis- és közepes vállalkozásokat is? Szerinte versenyhátrányuk "brutális" amiatt, hogy a kormány a multinacionális vállalatokat kedvezményezi. A régióban is a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások a leginkább kivéreztetettek - fogalmazott.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kabinet a kezdetektől támogatja a hazai kkv-kat, azok adóterhelése 2010 óta csaknem a negyedével csökkent - hangsúlyozta. Szólt a társaságiadó-csökkentésről, a kisadókról vagy az adminisztratív terhek mérsékléséről, de a beszállító fejlesztési programról vagy az Ipar 4.0 programról is. Cél, hogy a szektor termelékenysége közelítsen a multikéhoz - hangsúlyozta.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 108 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett.