Jobbik: csatlakozik-e Magyarország az Európai Ügyészséghez?


Bana Tibor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy Kelet-Közép-Európából csak Lengyelország és Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Hangsúlyozta, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban a jogállami feltételeknek való megfeleléshez köthetik az EU-s források odaítélését. Ennek magyar települések és vállalkozások láthatják kárát - közölte a képviselő, aki szerint "az orbáni korrupció veszélyezteti az EU-s támogatásokat".

A politikus megkérdezte, hogy csatlakozik-e Magyarország a szervezethez.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a magyar kormány mindvégig egyetértett az Európai Ügyészség létrehozása mögött húzódó célkitűzésekkel. Ugyanakkor a szervezet felállításával a tagállamok az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az EU-nak - tette hozzá. Kifejtette: az ügyészség felállításáról szóló rendelet szövege számos ponton nem tartja tiszteletben a nemzeti szuverenitást és az alkotmányos berendezkedést.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 110 igen, 39 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyta.



KDNP: hogyan lehet elérni a klímapolitikai célokat?


Aradszki András (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőművet két reaktorblokkal bővítik. A képviselő leszögezte, hogy az energiakapacitást fenn kell tartani, mert az elmúlt időszakban közel 30 százalékos importra volt szükség ahhoz, hogy fedezni lehessen az ország energiaszükségletét. Emiatt nemzeti érdek a termelőkapacitások bővítése, a két új paksi blokk minden magyar érdekét szolgálni fogja - értékelt.

Megjegyezte, mind az atomenergia, mind a megújuló energia alkalmas a klímapolitikai célok elérésére.

Süli János, a területért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy az éghajlatváltozás negatív tendenciákat mutat, és azokért az üvegházhatású gázok is felelősek. Hangsúlyozta, hogy villamosenergia-termelés nélkül nem biztosítható a fenntartható fejlődés, ezért a világ számtalan országában próbálják atomerőművi és megújuló energiák termelésével kielégíteni a klímavédelmi célokat. A megújuló energiák viszont nem mindig állnak rendelkezésre, illetve Magyarországon nem lehet tárolni a villamos energiát, ezért az országnak nincs más lehetősége, mint az atomerőmű bővítésének folytatása - szögezte le.

A képviselő a választ elfogadta.


Azonnali kérdések



Jobbik: hajlandó cselekedni a kormány a forint gyengülő árfolyama miatt?



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, hajlandó-e cselekedni a kormány a forint gyengülése miatt, ahelyett, hogy a jegybankra mutogat. Szerinte a 330 forintos euróárfolyam a költségvetés tervezhetőségét is aláássa, mivel a jövő évi büdzsét erősebb forinttal tervezték. A keretrendszer megváltoztatásával a kormánynak is lenne lehetősége beavatkozni - vélekedett.

Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány tétlenkedése miatt a kereskedelmi bankok kamatemelést kezdtek, vállalhatatlan kamatterheket rakva ezzel a hitelkárosultakra. Szerinte a MNB és a kormány azzal érdemben beavatkozhatott volna, ha elmondja: az olcsó hitelek korszaka véget ért, és megjelöli azt a pontot, ahol intervenciót hajt végre.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a forint gyengül, hanem a régiós valuták közül több is, például a cseh korona és a lengyel zloty is. Hozzátette: az árfolyamváltozásnak jelenleg nincs hatása a költségvetésre.

Rögzítette: a kormánynak nincs lehetősége beavatkozni az árfolyamba, azt a jegybank teheti meg. Az MNB lépéseit a kormány minden esetben támogatja - hangsúlyozta.



MSZP: börtönt kért az ügyészség az Orbán-kormány "házi média- és reklámbeszállítójára"



Harangozó Tamás (MSZP) elmondta, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért az ügyészség Kuna Tiborra, akit az Orbán-kormány "házi média- és reklámbeszállítójaként" emlegetett.

Megjegyezte, a Kuna Tibor a Fidesznek köszönhetően a száz leggazdagabb magyar közé is bekerült több mint 12 milliárd forintos vagyonával. Emlékeztetett arra, hogy Kuna cégei tízmilliárdos kommunikációs és egyéb szerződéseket kötöttek a Szerencsejáték Zrt.-vel, és a vizes vb szervezésében is részt vettek.

Az ellenzéki politikus szerint túlárazott szerződésekről van szó és Kuna Tibor azt is el akarta lopni, amit adóként be kellett volna fizetnie.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy az ellenzék mindig azt veti a kormány szemére, hogy Magyarországon komoly jogállami problémák vannak és különös bánásmódot élveznek azok, akik az ellenzék szerint valahogyan kötődnek a kormánypártokhoz. Ez az ügy önmagában cáfolja ezt az állítást - mondta.

A miniszter megerősítette, hogy az ügyészség valóban vádat emelt és vagyonelkobzásra is javaslatot tett Kuna Tibor ellen. Hangsúlyozta, a gyanú szerint kizárólag adócsalásról szól az ügy, és nem az állammal kötött szerződésekkel kapcsolatos.