Kormány: az eredeti szabályozás sikeres volt


Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a javaslat hatályon kívül helyezné a napi fogyasztási cikkeket értékesítő nagykereskedelmi vállalatok veszteséges működésére vonatkozó kereskedelmi tilalmat.

Hangsúlyozta, hogy a szabályozás visszaszorította az adóelkerülést, de az uniós jogi aggályok miatt szükség van a módosítására.

Az eredeti jogszabályt ismertetve kiemelte, hogy azok a kereskedelmi társaságok, amelyek nettó árbevételének több mint fele kiskereskedelmi cikkek árusításából származik, és két egymást követő üzleti évben is eléri a kétmilliárd forintot, de mérleg szerinti eredménye mindkét esztendőben nulla vagy negatív, a második évet követően nem árusíthatnak tovább kiskereskedelmi cikket. A törvény kimondta, hogy a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár több éven keresztül is veszteségesek legyenek, mert ezzel ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, akik nem tudnak beszállni az árversenybe. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, mert így a kisebb szereplők tönkremennek, a nagyok pedig elfoglalják a piacot - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a tilalom a gazdasági társaság megalakulásától számított az első négy évre nem vonatkozott.

A szabályozás sikeres volt, mert több, 2014-ig negatív eredményt produkáló cég is pozitív mérleget mutatott fel a következő évtől - emelte ki.

Az Európai Bizottság azonban úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban egyes uniós kötelezettségekkel - mondta az államtitkár. A magyar kormány kiállt a törvény mellett, de úgy döntött, hogy egy új, az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki. Ha rövid időn belül nyilvánvalóvá válik, hogy nem érik el a kívánt célt, akkor újra megvizsgálhatják a szigorítás lehetőségét - hívta fel a figyelmet.


Fidesz: ritkán szoktak sikeres törvényt visszavonni


Szatmári Kristóf, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy ritkán szoktak sikeres törvényt visszavonni. Ez viszont arra világít rá, hogy néha "süketek párbeszéde folyik Brüsszellel" - tette hozzá.

Az adóelkerülést a teljes EU-ban próbálják visszaszorítani, ez is sarkallta a kormányt a javaslat beterjesztésére - utalt az eredeti jogszabály megalkotásának céljára. Azt mondta, korábban a nemzetközi nagyvállalatok egy része meg tudta oldani, hogy a magyarországi eredményeit negatívnak mutassa ki. A jogszabály sikerét az is mutatja, hogy ezeknek a cégeknek a kimutatásai pozitívra változtak a törvény elfogadását követően.

Az uniós eljárás több kérdést is felvet, de a kormány és a Fidesz-frakció is támogatja, hogy tegyenek egy gesztust akár Brüsszel akár a nagy nemzetközi cégek felé - tette hozzá.


A Jobbik támogatja a jogszabály hatályon kívül helyezését


Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, hogy az unió kötelezettségszegési eljárásával összhangban a Jobbik is támogatja a jogszabály hatályon kívül helyezését.

Sérelmezte, hogy az előterjesztésben hibásan szerepel az eredménykategória.

Felvetette: nem biztos, hogy a vonatkozó szabályokat a kereskedelmi törvényben kellene szerepeltetni, inkább az adózás rendjének szabályai között lenne a helyük.


KDNP: a változtatás megfelel majd a bizottságnak



Juhász Hajnalka (KDNP) sikeresnek nevezte a korábbi törvénymódosítást, jelezve, hogy az uniós bizottság szerint annak egyes szakaszai nincsenek összhangban a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása uniós alapelvével.

Úgy ítélte meg: a változtatás meg fog felelni a bizottság mellett a kormány elvárásainak is, és képes lesz a korábbi intézkedés gazdaságfehérítő hatását is megtartani.


MSZP: a boltok hiányát kellene orvosolni



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta, hogy pártja is támogatja a változtatást.

Emlékeztetett: a korábban elfogadott jogszabály vitájában a szocialisták kritizálták, hogy előnyben részesítenek egyes bolthálózatokat, míg másokat hátrányba hoznak. Ezt azzal egészítette ki: egyre kevesebb a bolt Magyarországon, számos faluban egyetlen bolt sincs, aminek a munkaerőhiány és a minimálbér okozta költségnövekedés az oka.

Az áruházak "megregulázásakor" szerinte nem lehet kivételt tenni a magyar hálózatokkal.


Párbeszéd: a kormánynak vissza kell vonnia diszkriminatív törvényét


Tordai Bence (Párbeszéd) kijelentette: az előterjesztés azért született, mert a kormányoldal kénytelen visszavonni korábbi diszkriminatív törvényét, amit szerinte "a fideszes Lázár testvérek mondtak tollba". Sorolta a kormányoldal azon jogszabályait, amelyek szerinte a hozzájuk tartozó kört kedvezményezik, vagy például a bankokat. A Fidesznek nem az a politikája, hogy akár a kereskedelemben megadóztassa a nagyvállalatokat, hanem az, hogy a CBA előnyre tegyen szert - értékelt.


Jobbik: vigyék tovább a hazai boltok védelmét Brüsszelben!



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta, hogy maga a Fidesz szüntette meg a fogyasztóvédelmi bizottságot. Kijelentette: a kormány munkahelyenként sokkal nagyobb támogatást ad a multiknak, mint amennyit a balliberális kormányok adtak. Arra szólította fel a kabinetet: Brüsszelben vigye tovább a folyamatot, akár európai bíróság elé is tárva a magyar emberek képviseletének ügyét.



Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Cseresnyés Péter államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: az MSZP sajnálja a garantált bérminimum emelését az emberektől, a Párbeszéd pedig örül annak, ha multik "teherautóval viszik ki a pénzt", és nem adóznak Magyarországon.