Jobbik: egyik legfontosabb sorskérdés a cigány-magyar együttélés ügye



Ander Balázs (Jobbik) főként a cigányságról szólt, mint olyan speciális nemzetiségről, amelynek a problémái megoldásra várnak. Egy közel egymilliós népcsoportról beszélhetünk ma Magyarországon, és a 21. század egyik legfontosabb sorskérdése lesz a cigány-magyar együttélés ügye és annak megoldása - mondta.

Szóvá tette, hogy sokszor a célzott források - például a Híd a munka világába program - nem érnek el az érintettekhez. Kitért arra is, hogy egyházi vezetők is úgy látják, mintha az ország egyes területeiről lemondott volna a magyar állam, ez pedig egy második Trianonhoz vezethet szerinte.



Nemzetiségi képviselő



Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szerint minden nemzetiségnek, így a magyarországiaknak is a legnagyobb problémája a nyelvvesztés. Ennek orvoslása érdekében indították el 2016-ban a nemzetiségi pedagógusprogramot, mert a nyelvoktatást a nemzetiségi bölcsődéken, óvodákon, általános és középiskolákon keresztül tudják biztosítani - mondta.

Hozzátette: bevezették a nemzetiségi pedagóguspótlékot és a nemzetiségi pedagógushallgatói ösztöndíjat. Elmondta, jelenleg a nemzetiségi pedagógusképzés 80-85 százaléka magyar nyelven, 10-15 százaléka nemzetiségi nyelven folyik, ezt az arányt szeretnék megfordítani.

Kitért arra, hogy a hónap végén egyeztetnek az Állami Számvevőszék képviselőivel, átbeszélik az ellenőrzések tapasztalatait, a nemzetiségek a minél pozitívabb eredményekre törekednek.

Ritter Imre a visszaélések elleni "természetes gátnak" nevezte azt a szabályozást, hogy a nemzetiségi választóknak dönteniük kell, párt- vagy nemzetiségi listára szavaznak.


Roma szószóló: a magyar cigányság nem felejti el, mit tett korábban a Jobbik


Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló a jobbikos Ander Balázs felszólalására reagálva azt mondta: a képviselő "simogatóan beszélt a cigányságról", de volt idő, amikor a Jobbik gyűlöletet keltett, masírozott a Magyar Gárdával. Úgy vélte: közelednek a választások, ezért a Jobbik most szeretne cigány szavazatokat is szerezni, de - mint mondta - biztos abban, hogy nem fognak kapni, mert a magyar cigányság nem felejti el, mit tett a Jobbik korábban.

Arra kérte ezért a Jobbikot, hogy amikor a cigányságról beszél, ne felejtse el, mit követett el a cigányság ellen a Magyar Gárdával, a masírozással, a gyűlöletkeltéssel.

Hangsúlyozta: mára a magyar cigányság túlnyomó többsége, 90 százaléka munkából él, most már kiszámítható a jövőjük, a jelenlegi kormánynak köszönhetően. Köszönetet mondott a kormánynak azért is, mert komolyan veszi a nemzetiségek jogait.

Felhívta a figyelmet arra: a kormány sokféle ösztöndíjprogrammal segíti a fiatal tanulókat, hogy elérhessék álmaikat, középiskolába, felsőoktatásba kerülhessenek.


Jobbik: volt masírozás, de néppárti fordulat is a Jobbikban



Ander Balázs (Jobbik) a roma nemzetiségi szószóló szavaira reagálva bornírtnak nevezte, hogy Farkas Félix 10 évvel ezelőtti eseményeket vett elő. "Igen, volt gárdamasírozás is, és igen volt egy néppárti fordulat is a Jobbikban" - mondta. Szerinte lesznek a Jobbiknak cigány szavazói, mert "cigány barátaik" a párt minden rendezvényén ott voltak eddig is, és a néppártosodást megelőzően is.

Kijelentette: a Jobbik őszinte baráti jobbot nyújt a becsületes cigány embereknek, azt szeretnék, hogy a cigányság minél nagyobb része integráns része lehetne a magyar nemzetnek. Úgy vélte: ebben nem kell szavazatszerzési machinációt keresni, mert a Jobbik pont azt szeretné elérni, hogy ezek az emberek ne kényszerüljenek arra, hogy a szavazataikat egy szatyor élelmiszerért eladják.

Farkas Félix erre reagálva megismételte: a Jobbik korábban cigánybűnözésről beszélt, feszültséget keltett és viszályokat szított, a kormány viszont tett a cigányság felzárkóztatása érdekében.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kijelentette: a jobbikos képviselők bármennyit beszélnek, nem tudják a lelkiismeretüket tisztára mosni. Megjegyezte: a Jobbik jelenlegi koalíciós partnereinek kormányzása alatt 12 százalékos volt a munkanélküliség, és titkosszolgálati háttérrel cigány embereket lőttek le.

Ander Balázs (Jobbik) erre reagálva kikérte magának, hogy összemossák a Jobbikot ezekkel a gyilkosságokkal.



Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.



Államtitkári zárszó



Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva köszönetet mondott a nemzetiségi szószólóknak és azon képviselőknek, akik pozitívan nyilatkoztak a beszámolóról.

Külön megköszönte Szuperák Brigitta ukrán nemzetiségi szószólónak, hogy kiállt az Ukrajnában élő magyarságért. Jelezte: jó a kapcsolat a magyarországi ukrán közösséggel, nem tehetnek arról, hogy nem a legjobb a kapcsolat Ukrajna és Magyarország között.

Az államtitkár méltatlannak nevezte, amit a Jobbik művelt a vitában. "A magyar dráma napja tegnap volt, nem ma" - jegyezte meg. Szerinte "szerecsenmosdatás", amit a Jobbik tesz, hiába mondják el a néppártosodást "33 ezerszer", mert abból nem lesz semmi. Nem csak mondani kell, úgy is kell viselkedni, úgy is kell tenni - mondta.


Bizottság: ez a vita már lefolyt


Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság részéről kiemelte: csodálkozott a most zajló vitán, mert ez az igazságügyi bizottság ülésén már lefolyt, és akkor a baloldali képviselők más álláspontot foglaltak el, akkor tartózkodtak a szavazásnál. A képviselő üdvözölte a fordulatot, de felvetette, hogy miért történhetett ez. Megjegyezte: a roma közösség a jövőben is számíthat a Fidesz-KDNP-re.