DK: segíteni kell a lemaradó térségeknek


Arató Gergely (DK) felszólalása elején azt mondta, a fideszes Tasó László megtalálta, hogy hogyan lehet ebben az ügyben is "gyurcsányozni, (...) hazudozni a jelenlegi ellenzékről". Hozzátette, örül neki, hogy a kormánypárti képviselő részt vesz a vitában, mert "addig se közpénzt talicskázik ki a haverjainak, rokonainak és üzletfeleinek, mint általában szokta".

A politikus érthetetlennek nevezte, hogy ha egy kormányzati programról van szó, akkor a javaslatot miért nem a kabinet nyújtotta be.

Hangsúlyozta, az emberek egy része számára fontos ügy lehet a származási hely feltüntetése és a DK ezért támogatja is a javaslatot.

A képviselő felszólalásában közös és fontos feladatnak nevezte, hogy az állam segíteni tudjon a lemaradó térségeknek.

Azt kérte, hogy a kormányzat foglalkozzon olyan problémákkal is, hogy egy sor helyen nincs körzeti orvos, az iskolák jó részében nincsenek szaktanárok, rosszak az utak és a falvak jelentős részében nem érhető el a digitális infrastruktúra.


LMP: hiánypótló vita indult a vidék helyzetéről


Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette, hogy hiánypótló vita indult a parlamentben a magyar vidék helyzetéről. Hozzátette, hogy frakciójuk pozitívnak tartja a javaslatot és azt támogatni is fogja.

Hangsúlyozta, hogy baranyaiként egy olyan térségből jött, ami az unió húsz legszegényebb régiója közé tartozik. A településrendszer csak egyben értelmezhető, ezért nem véletlen, hogy aprófalvas, nagyfalvas vagy tanyás rendszerek alakultak ki - mondta.

2010 óta is tragikus elvándorlást lehet látni a kistelepüléseken - mondta. A kormány legalább a zászlajára tűzte a vidék népességmegtartásának kérdését, de semmivel sem tekinthetőek pozitívabbnak a lépéseik, mint a korábbi balliberális kormányoké - közölte a képviselő, aki külön bírálta a rossz minőségű útrendszert.

Hol maradt a közlekedési reform, ami alapvetően fontos, hogy fennmaradjon a vidéki közösségi közlekedési rendszer - tette fel a kérdést.



Képviselői felszólalások:


A kormányzati vidékpolitikáját bíráló Bencsik János (független) azt mondta, hogy ezt a javaslatot támogatni fogja, mert az indítvány erősíti a lokálpatriotizmust és a közösséghez tartozás érzését.

Hajdu László (DK) arról beszélt, hogy egy tanyasi iskolában végzett gyermek ma nem tudna érettségizni és utána diplomát szerezni. Hozzátette, az átállásnak lesznek anyagi költségei is.

Nagy Csaba (Fidesz) elmondta: számos támogatási rendszert dolgoztak ki és valósítottak meg a kistelepülések fejlesztése érdekében, hogy az ott élők megfelelő életszínvonalon élhessenek.

Kijelentette: az ország 2018-ban jutott el oda, hogy a kormány saját forrásból elindíthatta a Magyar falu programot. Sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek megvalósulhatnak: óvodák, temetők, önkormányzati utak, tanyagondnoki szolgálatok fejlődhetnek a forrásból.

A falusi csokról szólva azt mondta: tavaly év végéig mintegy ötezer család vette igénybe a támogatást, hogy vidéken folytathassa az életét.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) indokoltnak nevezte a javaslatot, amellyel a törvényhozók 29 éve tartoznak a társadalomnak. Kijelentette ugyanakkor: a kormányoldal gondolkodásmódja a társadalom megosztásán alapszik, a javaslatban ugyanis nem veszik figyelembe azokat, akik városban élnek, mégis érinti őket az előterjesztés. Közölte azt is: a kormány elhanyagolja a vidéket.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: a kormány nem tud eredményeket felmutatni a vidékfejlesztés területén. Szót emelt a magyar vidék kiürülése ellen. Véleménye szerint a kormánypárti képviselők véleménybuborékban élnek, nem veszik észre, hogy folytatódik a népességfogyás, ami a falvakat is súlyosan érinti.

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: a törvényjavaslat azokat a falvakban élő családokat érinti, ahol a gyermekek a városi kórházakban születnek. Hangsúlyozta: a kormány soha nem mondta, hogy minden rendben van a vidéki településeken, éppen ezért indítottak programokat a magyar falvak fejlesztésére.

Witzmann Mihály (Fidesz) úgy értékelt: szimbolikus, az identitás erősítő döntést hozhatnak meg a származási hely feltüntetéséről szóló javaslat megszavazásával.

Boldog István (Fidesz) csalódottságát fejezte ki, hogy egy egyszerű törvényjavaslatból, amely arról szól, hogy ha valaki szeretné, akkor beírathassa a személyi igazolványába, hogy honnan származik, a Magyar falu program gyalázása lett. Méltatta a Magyar falu program intézkedéseit, az ellenzéki képviselőket pedig arra kérte: vegyék figyelembe, hogy mindent nem lehet megvalósítani pár év alatt.

Számos kétperces felszólalás után az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Az előterjesztő Gyopáros Alpár (Fidesz) a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: nem meglepetés, hogy baloldali és liberális képviselők igyekeztek elfedni a korábbi szocialista kormányok "faluromboló" intézkedéseit. A szocialista kormányok alatt ezresével szűntek meg a falvakban a bölcsődék, óvodák és az iskolák, valamint 1300 kilométernyi vonalon szüntették meg a vasúri személyszállítást - tette hozzá. Azt ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, hogy mielőtt bírálatot fogalmaznak meg a Magyar falu programról, tájékozódjanak az intézkedésekről.