Gyorsított perben kaphatnak kártérítést a bűncselekmények áldozatai



Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai számára annak érdekében, hogy mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak.

A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ahogy a törvény tárgyalásakor az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, az új jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az érintettek. Így a börtönzsúfoltsági eljárások kártalanítási pereiben megítélt 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került az áldozatokhoz.

Az elfogadott törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásban - amelyeket egy másik jogszabály 2020 végéig felfüggesztett -, lehetőség legyen az áldozati kártérítések kifizetésére.

A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási ügyben eljáró bírónak tájékoztatást kell nyújtania az érintetteknek.

A gyorsított per számos ponton eltér a polgári perrendtartásban foglalt szabályoktól. Az áldozat igényérvényesítése könnyebbé válik például a költségfeljegyzési jog biztosításával, és azzal is, hogy lehetősége lesz a saját lakóhelye szerint elindítani az eljárást.

A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül járnak el, a keresetet pedig nem kapcsolhatják össze más keresettel. A tárgyalást elsődlegesen elektronikus eszköz segítségével folytatják le, hogy az áldozatnak ne kelljen találkoznia a bűncselekmény elkövetőjével.

Egyszerűbb esetekben a per tárgyaláson kívül is elbírálható, és a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül. A másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.


Hatékonyabbá válhatnak a csődeljárások


A csődeljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az a változtatás, amelyet 131 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A változtatás megkönnyíti, hogy az eljárás egyezséggel záruljon, egyszerűsíti az eljárásban részt vevők közötti kapcsolattartást, és gazdaságvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaz.

A változtatás kezdeményezői számoltak azzal, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait csökkentő intézkedések ellenére a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásában az államot elővásárlási jog illesse meg.

Gazdaságvédelmi és közellátásbiztonsági megfontolásokból bővül a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteken belül az a kör, amelynél a felszámolás során speciális szabályok érvényesülnek.

Az előterjesztés felhatalmazza továbbá a kormányt, hogy rendeletben külön szabályokat alkalmazzon a vállalkozások reorganizációjára.



Sportügyi és településkép-védelmi módosításokat fogadott el a Ház



Igazgatási, gazdaságélénkítő célú, valamint vagyongazdálkodást érintő rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadott el a parlament 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett.

Az előterjesztés 15 törvényt módosít, a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs szerint azzal a céllal, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes igazgatási ügyekben, bizonyos gazdasági szektorokban, illetve vagyongazdálkodási kérdésekben "lazítson", ezzel is segítve a munkahelyek megmaradását, új munkahelyek teremtését és a gazdaság élénkítését.

Változik például a sporttörvény: az elmúlt évek sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatai alapján kiemelik az állami támogatású, hazai rendezésű, nemzetközi sporteseményeket, valamint az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalják.

Más sportügyi rendelkezést is tartalmaz a törvénycsomag azzal összefüggésben, hogy a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság előkészítése során a kormány elállt a veszprémi beruházás megvalósításától, ugyanakkor döntött a debreceni helyszín támogatásáról. Ezért a vonatkozó jogszabályban nevesíteni kell a debreceni helyszínt, hogy a szükséges eljárások és beruházások 2022-ig megvalósulhassanak.

Módosul a településkép-védelmi törvény is. Az Országgyűlés 2016-ban fogadott el szigorúbb szabályozást a vizuális reklámhordozókkal kapcsolatban a tisztább városkép és a vizuális környezetszennyezés csökkentése érdekében, az érintettek pedig idén december 31-ig kaptak átmeneti felkészülési időszakot. Ezt a határidőt - a koronavírus-járvány reklámpiacra gyakorolt negatív hatásaira hivatkozva - 2023. december 31-ig kitolták.

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt szintén átírja a mostani csomag, így például megteremtették annak lehetőségét, hogy a vagyonkezelő magánalapítvány alapítója az őt megillető alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízza.


Alelnökké választotta a Ház Brenner Kolomant


Az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett alelnökévé választotta Brenner Koloman jobbikos képviselőt.