Módosították a választási eljárást



A Ház 144 igen, 40 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadta az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosítását a kormány javaslatára.

Varga Judit igazságügyi miniszter a törvénymódosítást az egy időben, közös eljárásban lebonyolított 2022-es országgyűlési választás és országos népszavazás során összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatokkal indokolta.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a magyar választási bizottságok a nem Magyarország területén elkövetett esetleges jogsértések kivizsgálására és elbírálására is hatáskörrel rendelkeznek.

Rögzítették, hogy a nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál.

Nemcsak a választott tagok, hanem az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok is csak jogi egyetemi végzettséggel rendelkező tagokat delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizottságba.

A jövőben átjelentkezéskor a névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve alszavazókörre legfeljebb 800 választópolgár juthat.

Ezentúl választópolgáronként három forint díjat kell fizetni a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatásért.

Lehetővé válik, hogy az a választópolgár, aki postai úton kérte a szavazási levélcsomag kézbesítését, de azt a szavazást megelőző 7. napig nem kapta meg, bármelyik külképviseleten vagy egyéni választókerületi választási irodában személyesen átvehessen egy pótlevélcsomagot. A levélszavazásnál a személyi szám vagy a személyi igazolvány mellett a honosítási okirat is igazolja az állampolgárt.

Ha nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondja feloszlását vagy feloszlatják, csak akkor tarthatnak időközi választást, ha az önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll a választás lebonyolításához szükséges forrás. Amennyiben nem, a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, de a következő általános választásokon ismét létre lehet hozni.

Rendelkeztek arról is, hogy a népszavazási aláírásgyűjtés megkezdése előtt el kell dönteni a felmerülő jogvitákat. Az indoklás szerint azért, mert nem szabad a népszavazás keretében kitenni a választópolgárokat annak, hogy csak utólag, az aláírásgyűjtés befejezése után derüljön ki, hogy a népszavazási kérdést nem a törvény által megkövetelt módon fogalmazták meg, vagy más okból nem képezheti népszavazás tárgyát.

Az alkotmányjogi panasz benyújtására nyolcnapos, az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének meghozatalára 30 napos határidőt határoztak meg. Csak az Ab kedvező döntése után lehet kiadni az aláírásgyűjtő ívet.


Változnak egyes közigazgatási szabályok



A parlament 139 igen, 40 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosítását.

A jogszabály a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza, mivel hatályon kívül helyezik a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010-es törvényt.

A törvény biztosítja a kormányablakokban a papírmentes személyes ügyintézést meghatározott ügyekben. Az "aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer" részeként a kormányablakokban aláírópadot vezettek be, amely az ügyfél aláírásának felvételével és a nyilvántartásban lévő aláírásának összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését.

Törvénybe iktatták a 2022 februárjában bevezetett adatváltozáskezelési, vagyis az e-bejelentő szolgáltatás szabályait is. Ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban történő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírás elektronizálását, egyszerűsítését tartalmazza.

Egyes rendelkezések az alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatosak, meghatározták, hogy a kisebbségi önkormányzatok testületei és tisztségviselői mandátuma - hasonlóan a helyi képviselő-testület és polgármester mandátumához - nem a választás napjáig, hanem 2024. október 1-jéig szól. Az alaptörvény módosítása értelmében 2024-től egy napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választást.

Átvezették a bíróságok elnevezésén azt az alaptörvényi változást, hogy a megyéket ezentúl vármegyéknek hívják.

A változó biztonsági környezetre hivatkozva nemzetbiztonsági védelem alá vonták a Magyar Honvédség parancsnokát, a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével, illetve tevékenységük összehangolásával kapcsolatos feladatokat ellátó politikai és szakmai felsővezetőket, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnököket.