Kérdések


Jobbik: nincs érdemi bérnövekedés Magyarországon


Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azok a vállalatok kapnak majd állami megrendeléseket, akik képesek milliós, milliárdos ajándékokat visszaosztani a miniszterelnöknek. "A lókupec-gazdaságpolitika pont így működik" - fogalmazott, hozzátéve: a mérhetetlen korrupció, osztogatás, fosztogatás miatt nincs érdemi béremelkedés. Kitől és milyen ajándékokat fogadott el a kormányfő, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák a béreket? - kérdezte.

Felszólalása után az elnöklő Latorcai János figyelmeztetésben részesítette az ellenzéki politikust, mondván, az általa használt jelző nem szerepel a leadott írásos anyagban, és az nem is méltó a Házhoz.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára cáfolta, hogy nem nőnek a bérek Magyarországon, az adatok európai és V4-es összehasonlításban is kiemelkedőek. Közölte: szerinte a Jobbik béruniós felvetéséről nincs semmiféle szakmai elképzelés, számítási alap, ez kommunikáció, semmi más. Hozzátette: a minimálbér bruttó összege a 2010-es szintnél több mint 87 százalékkal magasabb, a garantált bérminimum pedig több mint duplájára nőtt.


Jobbik: miért cél kéttényezőssé tenni az egészségügyi rendszert?


Rig Lajos (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért cél kéttényezőssé tenni az egészségügyi rendszert. Rámutatott: a magyar állampolgárok többsége tisztességesen fizeti a tb-járulékot azért, hogy a kórházakban, rendelőkben ellátást kapjon, de ha bármi problémájuk adódik, mégis a magánrendeléseken kötnek ki. Egyre inkább párhuzamos egészségügyi ellátórendszer alakul ki, amit a kormány nem akar megfékezni, sőt, inkább segíti azt - vélekedett az ellenzéki képviselő.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában kiemelte: a Fidesz-KDNP célja az állami és a magánegészségügy szétválasztása volt, s az előbbihez növekvő állami források biztosítása. Előttük a szocialisták azért véreztették ki az egészségügy egyik-másik részét, hogy privatizálni lehessen vagy fizetőssé lehessen tenni - mutatott rá.

Kitért arra, hogy a beterjesztett és elfogadott 2019-es költségvetésben 647 milliárddal szerepel több forrás a szektorra, mint a 2010-re elfogadott, ami a GDP 1,5 százaléka. Azt szeretnék, hogy mindenki számára elérhető legyen a minél magasabb színvonalú egészségügyi ellátás. Ezért újítottak fel 77 kórházat, 54 rendelőt és 104 mentőállomást és építettek 23 új rendelőt és 31 új mentőállomást - sorolta.

Azt ugyanakkor sajnálják, hogy a többletforrások egyikét sem szavazta meg a Jobbik - jegyezte meg a parlamenti államtitkár.



Azonnali kérdések



Jobbik: milyen ajándékot fogadott el a kormány a migrációpárti álláspontért?



Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy a magyar kormány korábban a Frotnex megerősítését szorgalmazta, most - a migrációs hullám csökkenésével - azonban "megfordult a damaszkuszi úton", és migrációpárti politikát folytat. A kabinet folyamatosan elutasítja a Jobbik határvédelmi javaslatait, például a határőrség visszaállítását - tette szóvá.

Elmondta, a kormány 20 ezer migránst engedett be a letelepedési kötvénnyel, több mint háromezer oltalmazottat bocsátott be az országba és a Frontex ellen kampányol. Milyen ajándékot és kitől fogadtak el, hogy migrációpárti álláspontot képviseljenek? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan visszautasította a képviselő állításait. Kijelentette: Pintér Sándor belügyminiszter senkitől nem fogadott el semmiféle ajándékot, a tárca valamennyi munkatársa, illetve a minisztérium irányítása alatt álló szervek azért dolgoznak, hogy megvédjék Magyarországot, az EU schengeni határait.

Az önálló határőrség visszaállításáról azt mondta, a rendőrség, a határvadászok eredményesen látják el a határvédelmet. Ez a szervezeti forma megfelel Magyarország nemzeti érdekének - hangsúlyozta.



MSZP: hány embernek kell még meghalnia?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) visszautasította azt a kormányzati kritikát, hogy pártja politikai haszonszerzésre használja a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halálát. Rámutatott, Lázár János (Fidesz) hódmezővásárhelyi polgármesterként egy mindszenti férfi haláláról azt mondta, ő az egészségügyi reform első áldozata.

Szerinte az elmúlt hetekben történtek rávilágítanak arra, mekkora nagy baj van az egészségügyben. Hány embernek kell még meghalnia, hogy valami történjen? - kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint elítélendő egy beteg halála miatti politikai haszonszerzés. Lázár János azért nem idézhető ide, mert nem azonos a helyzet, ugyanis akkor be akarták záratni a hódmezővásárhelyi kórházat - mondta.

A miniszter a konkrét ügyről elmondta, a minisztérium szakértői vizsgálatot rendelt el, annak megállapításai szerint a kardiológiai intézetben az orvos felmondása miatt kialakult helyzet semmilyen formában nem befolyásolta a beteg halálát. A szakértői vizsgálat szerint a beteget az észlelést követő legrövidebb időn belül meg kellett volna operálni - mondta, hozzátéve: ez lehet, hogy jogi értelemben a kórház felelőssége, de az orvosszakmai hibáért azt terheli felelősség, akit a szocialisták hetek óta védenek.

Kitért arra, 2010 óta mintegy 650 milliárd forinttal többet fordítanak egészségügyre, emelkedtek a bérek, felére csökkent az orvosok elvándorlása.