Magyar-macedón megállapodás a rendőri együttműködésről



Kontrát Károly, belügyi államtitkár közölte: a megállapodás erősíti a macedón és a magyar rendőri szervek közötti együttműködést, amelynek elsődleges célja a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közös fellépés összehangolása.

Hozzátette: ilyen típusú megállapodást már több környező országgal kötött Magyarország. Az egyezmény alapján lehetőség lesz arra, hogy a két állam hatóságai megosszák egymással tapasztalataikat, és információkat cserélhessenek egymással tervezett terrorcselekményekkel és más bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem, embercsempészet elleni küzdelem területén is.

Kontrát Károly hangsúlyozta: ma Európában és a világban is a biztonság a legfontosabb közösségi érték, ez az, ami meghatározza mindennapjainkat, boldogulásunk feltételeit is. Hozzátette: az elmúlt 8 év erőfeszítéseinek köszönhetően ma Magyarország Európában és a világon is a legbiztonságosabb országok közé tartozik. A magyar kormány minden olyan együttműködést támogat, amelynek célja a biztonság fenntartása, szervezett bűnözés elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzése - mondta.


Vezérszónokok



A Fidesz vezérszónoka, Fenyvesi Zoltán frakciója nevében támogatta a javaslatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2015-ben kezdődött migrációs hullám az illegális határátlépésen túl számos más kockázati tényezőt is magával hozott. Ilyennek tartotta a kábítószer-kereskedelmet, az embercsempészetet és a vagyon elleni bűncselekményeket. Úgy vélte: ez megállapodás javítja a most is remek magyar-macedón együttműködést és hatékonyabbá teszi az ilyen bűncselekmények elleni küzdelmet.

A Jobbik vezérszónoka, Bana Tibor azt mondta: pártja minden olyan egyezményt üdvözöl, amely elősegíti a bűncselekmények visszaszorítását. Ugyanakkor érdemi fellépést sürgetett az embercsempészet ellen.

Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka szintén támogatta a javaslatot, és azt kérdezte, hogyan működik majd az együttműködés a gyakorlatban.

Kontrát Károly zárszavában hangsúlyozta: a magyar rendőrség mindent megtesz az embercsempészek ellen. Jelezte, sok országgal kötöttek már hasonló egyezményt, így kialakult gyakorlata van a kapcsolattartásnak.


Magyar-portugál egyezmény a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről



Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: az egyezmény megkötése hozzájárul a honvédelmi- és a belügyi-rendőri együttműködéshez, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc erősítéséhez és sikeréhez. Hozzátette: Magyarország már 22 ország kormányával kötött ilyen egyezményt, például Szlovákiával, Lengyelországgal, Franciaországgal vagy Svédországgal. Közölte: a Portugáliával kötött egyezményt idén nyáron Lisszabonban írták alá, célja, hogy biztosítsa a két ország közötti együttműködés során keletkezett minősített adatok védelmét.

A Fidesz és a Jobbik vezérszónoka támogatta a javaslatot, más hozzászólás nem volt, így az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.


A földművesek emléknapja



Előterjesztő: legyen Nagyatádi Szabó István születésnapja a földművesek emléknapja!



Az egyik előterjesztő, Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint arról szól a szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánító javaslat, hogy legyen a paraszti társadalomnak egy olyan napja, amikor arra lehet emlékezni, hogy van a magyar társadalomnak ma is egy olyan magyartudattal megáldott rétege, amely hajlandó áldozni ezért az országért. A földműveseket az ország tartópillérének nevezte és régi adósságként beszélt az emléknapról.

Azzal indokolta, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját nyilvánítanák emléknappá, hogy a kisparaszti származású Nagyatádi kora meghatározó politikusa, a kisgazdapárt vezetője volt, Bethlen István miniszterelnök sem alakíthatott volna nélküle kormányt.

Kitért arra, hogy először Torgyán József, a kisgazdapárt volt elnöke vetette fel, hogy legyen a földműveseknek is emléknapja.



A kormány támogatja a javaslatot



Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogatásáról biztosítva a javaslatot áttekintette a földkérdés magyarországi megoldására tett kísérleteket. Szólt az 1848-as jobbágyfelszabadításról, az 1918-as földreformról, a föld 1919-es szocializálásáról.

Elmondta, a Nagyatadi Szabó István földművelésügyi miniszter által előterjesztett 1920-as törvényt már akkor is többen kritizálták, mert a nagybirtok megúszta a földreformot. De az elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt - folytatta -, mert a magyar történelemben elsőként enyhítette a földviszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait.