Előterjesztő: a kétoldalú kapcsolatokat szolgálja a magyar-orosz egyezmény a szociális biztonságról


Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzeti ügyekért felelős államtitkára elmondta: a szociális biztonságról szóló magyar-orosz egyezmény támogatja a kétoldalú kapcsolatokat és segíti az állampolgárok szerzett jogainak megőrzését. A jelenlegi elavult egyezmény felváltása az új dokumentummal kedvező az állampolgároknak, és olyan méltányos jogi keretet fektetnek le, amely a gazdasági kapcsolatok megerősítéséhez is hozzájárul - vélekedett.

Emlékeztetett: az egyezmény elődje egy 1962-es szerződés, amely még más feltételekkel jött létre, más viszonyokat szolgált, és már a rendszerváltozás idején sem felelt meg a kor elvárásainak. A jelenlegi egyezmény hosszú tárgyalások eredményeként jött létre, kiegyensúlyozott nemzetközi szerződést dolgoztak ki, amely új perspektívát ad - fogalmazott.

Megjegyezte: az egyezmény azért is jelentős, mert lehetőséget ad a biztosítási idők összeszámítására, amivel megelőzhető, hogy valaki elessen egy ellátástól, mert mindkét országban dolgozott.



Képviselői felszólalások


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kijelentette: pártja támogatja az egyezmény kihirdetését. Egy csaknem 60 évvel ezelőtt kötött egyezményt váltana fel a dokumentum, ami nagyon időszerű - mondta. Közölte: az elmúlt évek változásai megkövetelik, hogy felváltsák a régi szerződést egy modern, az országok érdekeivel összhangban álló szabályozással.

Balczó Zoltán (Jobbik) is azt mondta: pártja támogatja a szerződést. A szociálpolitikai és szociális biztonsági megállapodások szabályozzák külföldi munkavégzés esetén a társadalombiztosítási kötelezettségeket és ellátási jogosultságokat. Ukrajnával is mielőbb hasonló megállapodást kellene kötni - jelentette ki.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: támogatják az egyezmény kihirdetését, mert fontos a pragmatikus együttműködés Oroszországgal. A szerződés felváltja a korábban a Szovjetunióval kötött megállapodást, szükségszerű a mai kor követelményeihez alkalmazkodó korszerű egyezmény - fogalmazott.

Korózs Lajos (MSZP) is arról beszélt, hogy szükség lenne egy hasonló egyezményt kötni Ukrajnával is. Támogatják a mostani szerződést, már tíz éve várnak erre a szabályozásra, amely kitér a munkaviszonnyal szerzett jogosultságokra, azok elismerésére - közölte.

Arató Gergely (DK) is azt vetette fel, hogy nem érteni, ha Oroszországgal sikerült a kormánynak megoldani ezt a problémát, hogy korszerű megállapodással váltsa fel a régi egyezményt, akkor Ukrajnával miért nem sikerül ezt elérni. Csak az akarat hiányzik ehhez, a kormánynak megfelel a mostani helyzet - vélekedett.

Gyüre Csaba (Jobbik) is azt szorgalmazta, hogy Magyarország Ukrajnával is kössön hasonló megállapodást. Problémaként beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedben Északkelet-Magyarországra ezerszámra jöttek ukránok, hogy fiktív lakcím segítségével igényeljék a magasabb magyarországi nyugdíjat. Elmondta, míg Magyarországon ma 135 ezer forint az átlagnyugdíj, addig Ukrajnában - komoly emelés után is - 20 ezer forint havonta. Úgy látta, hogy a kormány nem is akarja megoldani a problémát, nem ellenőrzi a lakcímek hitelességét.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Lőrinczi Zoltán zárszavában azt mondta, az ukrán fél hajlandóságán múlik egy ilyen egyezmény megtárgyalása, ezért azt javasolta, hogy az ukrán kormányzatot kérdezzék meg a kérdésről.