PM: érdemi kapcsolat van az életmód és az egészség között



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a személyeskedő kritikákra úgy felelt: 1998-ban kezdett a tárcánál dolgozni, legjobb tudása szerint végezte munkáját, amelyet minden kormány megbecsült, holott sosem titkolta, kire szavaz. Leszögezte: most sem kell félnie azoknak, akik legjobb tudásuk szerint végzik munkájukat.

Megerősítette, hogy az egészséges életmód és az egészségügyi helyzet között érdemi kapcsolat van.

A honvédelmi kiadásokról szólva közölte: azok több mint 110 milliárd forinttal növekedtek.


Jobbik: több forrás kell az oktatásra



Ander Balázs (Jobbik) azt bírálta, hogy az Emmi, "ez az impotens gólem" nem tud kiállni az ágazati érdekekért, köztük az oktatásért.

Oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra valóban 168 milliárd forinttal többet fordítottak - ismerte el -, hozzátéve: ez a többlet annyi volt, mint "a Mészáros família vagyongyarapodása" ugyanezen évben. Ráadásul itt csupán visszapótlás történt - jegyezte meg. Bírálta, hogy folyamatosan csökken a felsőoktatásba felvettek száma.

Felidézte, hogy a két világháború közötti időszakban is nagyobb anyagi megbecsülésnek örvendtek a tanárok, mint most.


Jobbik: informatívabb előterjesztésre van szükség


Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a következetesség számviteli elvét kérte számon a kormányon, ahogy mondta, ez az államháztartási törvényben is szerepel, mégsem láthatók bizonyos megelőző számok. A vállalkozóktól is elvárják, hogy beszámolóik informatívak legyenek - szögezte le.

Rámutatott arra is: a Miniszterelnökség például egyéb felhalmozásképpen 21 millió forintot tervezett, a teljesülés pedig több mint 5 milliárd volt. Szerinte a jelentős eltérés magyarázatra szorul. A parlagfű elleni védekezésben ugyanakkor az előirányzat 46 százalékát használták fel csupán - sérelmezte -, az innovációra szánt előirányzatnak is csupán 18 százalékát.


PM: a büdzsé megfelel az államháztartási törvénynek



Banai Péter Benő államtitkár a felvetésre úgy felelt: a költségvetés megfelel az államháztartási törvény követelményeinek. Megemlítette: 2017-től olyan prezentációra tért át a kormányzat, amely jobban mutatja a gazdasági célokat, ez pedig új költségvetési szerkezetet igényelt.


Jobbik: hova kerülnek a lakás-takarékoktól elvont források?


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra várt választ: hova csoportosítják át a lakás-takarékpénztárak támogatására eddig fordított összeget. Szerinte otthonteremtésben gyalázatosan teljesít a kormány. Megszüntetik az újépítésű lakások kedvező áfakulcsát, nincs bérlakás-program - sorolta.

Kevésnek ítélte, hogy a közfoglalkoztatásból csak minden ötödik embert sikerült visszaterelni a versenyszférába és vitatta a foglalkoztatási adatokat is. Közölte: nem lehet egészséges egy nemzetgazdaságot a külföldön dolgozók hazautalásaira is alapozni.


Jobbik: elégtelen az egészségügyre fordított összeg


Rig Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy az egészségügy az a szegmens, ahová úgy kell pénzt tenni, hogy annak relatív haszna nincs. Az egyetlen haszon az, hogy egészséges lesz a társadalom - közölte.

A szegmensre szánt forrás tavaly sem volt elég és jövőre sem lesz az - jelentette ki a politikus. Ahhoz, hogy az egészségügyet kimozdítsák a gödörből, az összes párt egyetértésére és egy több cikluson keresztül tartó programra van szükség - ismertette véleményét.


Kormány: elsősorban a 2016-os bérmegállapodásnak köszönhetőek a kedvező változások


Banai Péter Benő azt mondta, hogy a 2017-es költségvetés végrehajtása az eredeti tervek szerint valósult meg, ráadásul a makrogazdasági mutatók kedvezőbben alakultak a vártnál. A büdzsé elfogadásakor a parlament 3,1 százalékos gazdasági bővüléssel kalkulált, de azóta kiderült, hogy ez 4,1 százalék lett - hangsúlyozta. A költségvetés 2,4 GDP-arányos hiánnyal számolt, de ez csak 2,2 százalék volt, az adósságráta pedig 2016-ról 2017-re érdemben mérséklődött - tette hozzá.

Ezek a kedvező változások elsősorban a 2016-os, hat évre szóló bérmegállapodásnak köszönhetőek - hangsúlyozta. Nemcsak a reálbérek növekedtek 10,1 százalékkal, de a foglalkoztatottak száma is bővült, miközben a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra csökkent - hívta fel a figyelmet.

A kedvező változások miatt a lakosság többletjövedelméből több jutott beruházásokra, akár otthonteremtésre, akár fogyasztásra - mondta. A magyarországi eredményeket nemcsak a nemzetközi intézmények, például a hitelminősítők ismerték el, hanem az egyéb pénzügyi befektetők is - szögezte le.


Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát és az ülésnapot is.