Szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslat



Ovádi Péter (Fidesz), a Törvényalkotási Bizottság előadója elmondta: a bizottsági módosító javaslat az adófizetés alóli mentesülés eseteit egészíti ki azzal, hogy nem terheli adófizetési
kötelezettség a társadalombiztosítási törvény szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékból származó jövedelmet, a vállalkozói osztalékalapot, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és szja törvény szerinti egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet.

Az LMP-s Ungár Péter azt javasolta, hogy ne szűnjön meg a 25 év alattiak és az 55 év felettiek alkalmazásának adókedvezménye, mert két olyan társadalmi csoportról van szó, amelyeknek nehéz az elhelyezkedés.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: ezeket a kedvezményeket valóban kivezetik, és egy új rendszert vezetnek be, amely szerint az eddigi százezer forintos határ helyett, a mindenkori minimálbérig kap kedvezményt a munkáltató. Szerinte az új rendszer fókuszáltabb és célhoz kötöttebb lesz és szó sincs arról, hogy a kormány itt spórolna. Jelezte: az ellenzéki módosító javaslatok a jelenlegi rendszert akarták fenntartani, ezért ezeket a kormány nem támogatja.


Változik a gyülekezési jog


A gyülekezési jogról szóló indítványhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során Vejkey Imre (KDNP), a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertette. A képviselő az alaptörvény hetedik módosítására hivatkozva hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat együtt mások magán- és családi életének illetve otthonának sérelmével. A törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartja a gyülekezési jog szabadságát és korszerűen szabályozza annak gyakorlását - közölte a bizottsági előadó.


További védelmet kap a magánélet védelme


A magánélet védelméről szóló indítvány vitája során Vejkey Imre úgy foglalata össze a törvényalkotási bizottság véleményét, hogy az állam tiszteletben tartja és védi az egyén magánéletét, amit annak akarata ellenére mások nem sérthetnek meg. Az indítvány rendelkezik arról, hogy a magánélethez való jog megsértése esetén bárki a hatóságokhoz fordulhat - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a közéleti és nem közéleti szereplőket ugyanúgy megilleti a magánélet és az otthon védelme.


Uniós irányelvet ültetnek át az üzleti titok védelméről szóló jogszabályba


Az üzleti titok védelméről szóló javaslat vitájában Vejkey Imre mutatta be a törvényalkotási bizottság véleményét. A politikus indoklásként azt mondta, hogy a magyar joggyakorlatba át kell ültetni a nem nyilvános üzleti információk jogosulatlan megszerzése és hasznosítása elleni védelemről szóló uniós irányelvet.

A képviselői felszólalások során Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, érti, hogy a kormány nem szeretné, ha kötelezettségszegési eljárás indulna az ország ellen. A képviselő azt kérte, hogy a kabinet a magyar érdekeltségeknek más területeken is nyújtson segítséget.

Völner Pál igazságügyi államtitkár azt felelte, hogy a kormány minden olyan javaslatra nyitott, amelyek a hazai cégek helyzetét erősítik.


A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, az államhatárról szóló szerződés kihirdetéséről szóló javaslat


A vitában Bartos Mónika (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve kiemelte, hogy a módosító indítványok technikai jellegűek. Az 1956. októberében Csehszlovákiával aláírt, az államhatár rendjét szabályozó szerződés rendelkezései elavultak, ezért van szükség egy új megállapodásra - tette hozzá.


Októbertől tilos lesz életvitelszerűen közterületen tartózkodni


A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításáról szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során Ovádi Péter (Fidesz) szólalt fel a a törvényalkotási bizottság előadójaként.

A politikus hangsúlyozta, hogy idén október 15-től tilos lesz életvitelszerűen közterületen tartózkodni. A jogszabályi koherencia megteremtésének érdekében módosítani kell a szabálysértési törvényt is - tette hozzá.

Kovács Sándor (Fidesz), a népjóléti bizottság előadója azt mondta, hogy a testület többségi álláspontja szerint az indítvány minden szükséges követelménynek megfelel.

A kisebbségi véleményt ismertető Korózs Lajos (MSZP) azt hangoztatta, hogy a hajléktalanság problémáját nem lehet rendészeti eszközökkel megoldani.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára kiemelte, hogy csak azok ellen indul szabálysértési eljárás, akik a rendőrök háromszori, kilencven napon belüli felszólítása ellenére, még mindig életvitelszerűen a közterületen tartózkodnak.