Fidesz: a magyar földműves megtartója az országnak



Pócs János (Fidesz) úgy értékelt, a magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt.

Elmondta, Nagyatádi Szabó István első országos parasztpárt alapítója, a demokratikus földreformprogram kidolgozója volt. 1910-ben az első paraszti származású képviselőként került az Országgyűlésbe - részletezte.

A nevével fémjelzett földreformért az 1920-as években földművelésügyi miniszterként folytatott hosszú küzdelmet - ismertette, megjegyezte, a reform a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis részben valósulhatott meg.

A hatholdas kisparaszti családból származó, hat elemit végzett politikus egész munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt - hangoztatta.


Jobbik: nem a helyben élő földműveseké lett a föld



Magyar Zoltán (Jobbik) támogatandónak minősítette az emléknap ötletét, mondván: Nagyatádi Szabó István munkásságának ezúton is érdemes emléket állítani.

Ugyanakkor úgy látta, hogy nem felel meg a kormány földpolitikája Nagyatádi Szabó István tevékenysége szellemiségének.

Bírálta a közelmúltbeli földprogramot, mert szerinte nem a helyben élő földműveseké lett föld, ráadásul óriási birtokok kerültek egy nagyon szűk réteghez. Hozzátette: a feudális függés vidéken évről évre nő, ez tetten érhető az uniós források aránytalanságában, a nagy mértékű bürokráciában.

Közölte, módosító indítványokat nyújtott be például az uniós támogatások tisztességes elosztása, egy jó szövetkezeti törvény, a családi gazdaságok elismerése érdekében.



KDNP: a javaslat tisztelgés a magyar paraszttársadalom előtt



Az egyik előterjesztő Szászfalvi László (KDNP) szerint a javaslat egyrészt emléket állít Nagyatádi Szabó Istvánnak, az első csizmás miniszternek, másrészt tisztelgés a földművesek, a magyar paraszttársadalom előtt, amely mindig nemzetmegtartó erő volt.

Szólt arról is, hogy az egykori földművelésügyi miniszter a földreform mellett célul tűzte ki az Alföld fásítását, csatornázási és öntözési programokat indított, szövetkezetek és téli mezőgazdasági iskolákat is szorgalmazott.

A rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb birtokpolitikai lépéseként beszélt a Földet a gazdáknak programról, amelynek keretében 30 ezer család tudott összesen 200 ezer hektár állami földet megvásárolni. Szerinte ez a program méltó Nagyatádi munkásságához.



Képviselői felszólalások



Nagyszerűnek nevezte az emléknapot Apáti István (Jobbik), feltéve ugyanakkor a kérdést: tetszene-e Nagyatádi Szabó Istvánnak a magyar mezőgazdaság mai állapota, legyen szó a "rabló-földprivatizációról", az alacsony felvásárlási árakról, a modern telepítést nem igazán ösztönző támogatásokról vagy az alig valami támogatást jelentő kárenyhítési rendszerről.

Mint mondta, ha nem orvosolják gyorsan a problémákat, elvész a vidék még megmaradt népességmegtartó képessége is.

A szocialista párti Varga László azt jelezte: Nagyatádi Szabó István életművének haladó volta és hatása alapján is azt javasolja képviselőcsoportjának, hogy támogassák az emléknap bevezetését.

Megemlítette: amikor 110 éve a kisgazda politikus a nagypolitikába került, oligarchákkal, nagybirtokosokkal, vagyonosokkal és érdekeik képviselőivel szemben kellett érvényesíteni az egyszerű emberek érdekeit.

Czerván György (Fidesz) a társadalom legfőbb nemzetmegtartó erejeként említve a földműveseket buzdított az emléknapról szóló javaslat megszavazására, arra kérve mindenkit, hogy az aktuálpolitikát mellőző emelkedett vitát folytassanak e témában.



Zárszó



Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára arról beszélt: jelentős szemléletváltás következett be a tárcánál, ennek része, hogy mind több vidéki képviselő kap ott szerepet.

Mint mondta, a vidéket járva bizalmat és egyfajta megelégedettséget érez, egyben arra kérte a képviselőket, hogy most az emléknapról, ne az agrárium ismert problémáiról vitatkozzanak.