LMP: mit tesz a kormány a kényszerű elvándorlás ellen?



Keresztes László Lóránt (LMP) azonnali kérdésével azt szerette volna megtudni, hogy a kormány milyen lépéseket tesz a magyar lakosság "kényszerű elvándorlásának" csökkentésére. Az ellenzéki politikus szerint ez a folyamat jelenti a jelenlegi legsúlyosabb nemzeti tragédiát.

Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában azt mondta, az LMP képviselője által használt kivándorlás inkább vendégmunkának tekinthető, ugyanis az érintettek döntő többsége Magyarországon tervezi leélni az életét. Hangsúlyozta továbbá, hogy ez a munkaerő szabad áramlásából eredő folyamat arányaiban Magyarországot érinti a legkevésbé a régióban, a tavalyi adatok szerint ugyanis mindössze a népesség 6,5 százaléka vesz részt abban.


Fidesz: valaki, valamikor hazudott a Jobbik kampányköltéseiről


Vitányi István (Fidesz) a Jobbik kampányköltéseivel kapcsolatban interpellálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) helyettes vezetőjét. Mint ismertette, az ÁSZ 660 milliós bírságot rótt ki a Jobbikra tiltott pártfinanszírozás miatt, majd az adománygyűjtés során szerzett 100 millió forintot nem erre, hanem kampányfinanszírozásra költötték, amit először beismertek, majd azt mondták, 20 millió forintot költöttek erre. Felmerül így a kérdés, hogy hová lett 80 millió forint. Valaki, valamikor hazudott - mondta a képviselő.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke azt mondta, a szervezet kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodásának törvényességét, 2018 januárjában hozták nyilvánosságra, hogy feltárták, 2017 első fél évében a Jobbik 330 millió forint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. Az ÁSZ már megkezdte a 2018-as országgyűlési választáshoz fűződő ellenőrzéseket, amelyeket a választást követő egy éven belül kell lefolytatni. Hangsúlyozta: fontos, hogy a jelölőszervezetek gazdálkodása átlátható legyen.

Vitányi István erre reagálva azt mondta, ezeket az elveket a Jobbik folyamatosan megsérti, és önmagukkal is ellentmondásba keverednek. Korrupciót kiáltanak, de eközben a saját pénzügyeikkel sincsenek tisztában - fűzte hozzá.

Warvasovszky Tihamér viszonválaszában azt mondta, a számvevőszéki jelentések és megállapítások nyilvánosak lesznek, és minden szervezetet azonos törvényi előírások alapján ellenőriznek.


Jobbik: fontolják meg az új lakás áfájának 5 százalékon tartását!


Stummer János (Jobbik) lakhatási kérdéssel fordult a pénzügyminiszterhez. Mint mondta, egy fiatal számára a legnagyobb öröm, ha első saját lakásába költözhet be akkor is, ha ehhez hitelt kell felvennie. A kormány azonban az új lakások áfájának 5-ről 27 százalékra növelésével nemcsak a piacot befolyásolja, hanem ezzel sok fiataltól a reményt is elveszik.

A képviselő azt kérte a kormánytól, hogy fontolja meg az új lakásokat terhelő áfa 5 százalékon tartását.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt válaszolta, elég nagy baj lenne, ha csak az áfán múlna a lakáshoz jutás. Megjegyezte, hogy nőtt a foglalkoztatás, 30-ról 10 százalékra csökkent a fiatalok körében a munkanélküliség. Mint mondta, ez az alapja annak, hogy valaki banki hitelhez jusson, emellett önálló jövedelme lesz és el tud indulni a saját lakás megteremtése felé.

Stummer János válaszában azt kérte, Varga Mihály a konkrét kérdésre válaszoljon, megtartják-e az 5 százalékos áfát az új lakásoknál.

Varga Mihály azt mondta, a magánerős használtlakás-vásárlásnál továbbra sem kell áfát fizetni, és nem szabad egyetlen szemponthoz rendelni a fiatalok lakáshoz jutását.


Párbeszéd: miért írják felül a kutatás-fejlesztési pályázatokat?


Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal a kérdéssel fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy miért értékeli újra Palkovics László innovációs miniszter a már elbírált kutatás-fejlesztési pályázatokat. Azt kérdezte, miért rúgta fel a miniszter a saját kormánya által kialakított pályázati rendszert, és megfelel-e ez a jogállamiságnak. Arra is kíváncsi volt, hogy a minisztériumnak van-e apparátusa a feladat ellátására.

Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára megerősítette, hogy a minisztériumnak megvan a megfelelő szakembergárdája ahhoz, hogy ellássa a feladatot. A cél, hogy a támogatások odaítélését és a pénz felhasználását az eddigieknél hatékonyabban végezzék el és forrást kapjon minden projekt, amely a társadalom előre jutását, a gazdaságot szolgálja.

Mellár Tamás ezután azt kérdezte, miért nem elégedett a minisztérium a forrásokat odaítélő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működésével, és felvetette, nem lesznek átláthatóak a döntéshozatali mechanizmusok.

Cseresnyés Péter jelezte, nem lesz "szakadás" a folyamatokban és megismételte, hogy a támogatások hatékonyabb felhasználása a cél.