TV műsor

OGY - Krónika 7. rész (azonnali kérdések, kérdések)

Belföld, 2019.12.02

Fővárosi kérdésekről és a Nemzetközi Beruházási Bankról szóló kérdésekkel zárult az azonnali kérdések órája hétfőn, az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően áttértek a kérdések tárgyalására.



KDNP: az ellenzék nem tartja be ígéreteit a fővárosban


Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Karácsony Gergely főpolgármester stadionstoppal kampányolt Budapesten, és egészségügyi fejlesztéseket szorgalmazott. Most azonban a fővárosi közgyűlés mégsem támogatta azt a javaslatot, amely 50 milliárd forintot biztosított volna a járóbeteg-ellátásra. A dél-budai centrumkórház megépítésének támogatását sem javasolta - fűzte hozzá.

Szerinte az ellenzék nem tartja be ígéreteit, ehelyett kifizetőhellyé alakították ki a fővárosi önkormányzatot.

Orbán Balázs azt felelt: valószínűleg a szokásos baloldali káosz várható a fővárosban. Stadionstopot hirdettek, most mégis kórházstopot követnek.

Rossz döntésnek nevezte, hogy nem támogatják a dél-budai szuperkórházat, mert az 1,2 millió budapesti ellátását szolgálná, az agglomerációban élőkkel együtt pedig mintegy 3 millió embert.

A kormány teljesíti a főváros által meghatározott feltételeket - tette hozzá -, az Egészséges Budapest program több száz milliárd forintos projekt.

Kijelentette: jövőre csak ebben 42 milliárd forint áll rendelkezésre, de szerinte ha Budapestnek ilyen fontos az egészségügy, akkor a több mint 300 milliárdos büdzséjükből legalább 1 forintot fordítsanak erre a célra.


MSZP: miért költözik Budapestre a Nemzetközi Beruházási Bank?


Miért költözik Budapestre a Nemzetközi Beruházási Bank központja? - kérdezte az MSZP-s Gurmai Zita, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök törekvése, hogy gyengítse az uniót, és az orosz közeledést valós alternatívává tegye.

Szólta a Budapestre költöző Nemzetközi Beruházási Bankról, amelyet szerinte a külföldi sajtó orosz hírszerzési fedőszervezetként tart számon.

Hajlandóak-e a jövőbe rendszeresen beszámolni arról, hogy kiknek adnak diplomáciai mentességet a banknál? - sorolta kérdéseit.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára leszögezte: a miniszterelnöknek és a kormánynak sem célja az unió gyengítése.

Kilenc ország a tulajdonosa a banknak, közülük öt tagja az uniónak és a NATO-nak is. Ezek 52,1 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek - ismertette.

Az összes hazai és nemzetközi jogszabályt betartják a budapesti iroda létesítése kapcsán - szögezte le -, az alkalmazottak csupán funkcionális mentességgel rendelkeznek.



Kérdések


Jobbik: mikor lehet majd interneten is szavazni?


Farkas Gergely (Jobbik) arra volt kíváncsi, mit gondol a kormány az elektronikus szavazás lehetőségéről, tervezi-e annak bevezetését? Példaként hozta Észtországot, ahol visszaélések nélkül alkalmazzák ezt a gyakorlatot - mondta. Ha meglenne a megfelelő infrastruktúra, olcsóbb lenne a szavazás lebonyolítása és többek vennének részt a voksoláson - sorolta az előnyöket.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára egy szakvéleményt idézett, ami szerint megfelelően biztonságos technológia jelenleg nem létezik az internetes szavazás lebonyolítására. A rendszernek ugyanis nagyon bonyolultnak kell lennie, viszont feltörhetetlennek is.


MSZP: felülvizsgálják-e a vasúti menetrend-változásokat?



Szabó Sándor (MSZP) a Budapest és Szeged közötti vasúti közlekedés szervezését bírálta. Mint mondta, olyan menetrendi módosítást vezetnének be jövőre, amely nem tetszik az érintetteknek. Felülvizsgálják-e a azt? - kérdezte.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte: az MSZP politikusai most aggódnak, kormányon viszont szárnyvonalakat zárattak be.

A kormány számára kiemelten fontos a megyei jogú városok versenyképes vasúti elérhetőségének javítása, amit a jövő évi menetrendben számos más fejlesztési is bizonyít. Például új vonatok közlekednek majd, rövidebb menetidővel - hangsúlyozta.


DK: mit kezd a kormányzat a robotizációval?


A kormányzat robotozációval kapcsolatos tevékenységéről érdeklődött Oláh Lajos (DK), azt hangsúlyozva: nem a migráció, hanem ez a folyamat veszi majd el évtizedek múlva a magyarok munkáját.

Felvetette: a sikeres adaptációhoz digitális ismeretket, empátiát, kommunikációs ismereteket kellene átadni a fiataloknak, holott szerinte éppen ezeket vette ki a kormányzat a szakképzésből és a felsőoktatásból.

Válaszában Schanda Tamás kiemelte: a kormány célja az, hogy Magyarország a robotozáció nyertese, ne pedig annak vesztese legyen, hangsúlyozva, a gazdaság a korábbinál jobban teljesít, hiszen 2010 óta 12-ről 3,5 százalékra esett a munkanélküliség, és 810 ezerrel többen dolgoznak, mint akkor.

Hozzátetet: az új szakképzési rendszer megfelelő választ ad erre a kihívásra, ezért is szomorú, hogy az ellenzék nem támogatta az azt bevezető törvénymódosítást.


LMP: elegen lesznek-e az iskolaérettség vizsgálatára?


Az iskolaérettség vizsgálatának új rendszeréről érdeklődött Hohn Krisztina (LMP), aki bővebb információt kért arról, miként állapítják meg, alkalmas-e egy-egy gyerek az óvodából továbblépésre, elegendő lesz-e erre egyetlen vizsgálat.

Arról is tudakozódott, miként garantálják, ne szenvedjenek újabb hendikepet a hátrányos helyzetű szülők és gyermekeik a folyamatban.

Rétvári Bence válaszában azt hangsúlyozta: nem változnak az iskolaérettség feltételei, viszont ezentúl nem helyben, papíralapon, hanem egységes országos rendszerben, digitális feldolgozással értékelik ki az eredményeket.

Hozzátette, a már meglévő bizottságok rutinszerűen járnak el, és a korábbi körülmények, képességek figyelembe vételével hozzák meg döntésüket.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!