DK: meggyalázza-e a kormány Nagy Imre emlékét?


Arató Gergely (DK) a Vértanúk tere átalakításával kapcsolatban arra a kérdésére várt választ a Miniszterelnökségtől, hogy elkerül-e a térről Nagy Imre néhai miniszterelnök szobra. Mint mondta, sokan vannak a kormány közelében is, akik azzal értenek egyet, hogy nem számít a mártírsors, ezért azt kérdezte, a kormány szándékában áll-e Nagy Imre emlékének meggyalázása.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, nem a kormány feladat- és hatáskörébe tartozik a kérdés, mert a területet az Országgyűlés kezeli. Jelezte, hogy a Kossuth tér rendezése régi adóssága volt a kormánynak, és a tér átalakításával kapcsolatban az ellenzék semmit nem támogatott.

Arató Gergely viszonválaszában azt mondta, nehezen tudja elfogadni, hogy ilyenkor mindig az Országgyűlés hatásköre mögé bújnak, pedig Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök együtt ülnek a Fidesz elnökségében.

Orbán Balázs azt válaszolta, nem érheti kritika azt, ahogy a kormány a történelmi személyiségeket kezeli.


KDNP: mi lesz a mohácsi Duna-híddal?


Hargitai János (KDNP) azon sajtóhír miatt kérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőjét, amely szerint leállították a mohácsi Duna-híd építését. Megjegyezte, egyelőre csak előkészítés zajlott, és a híd megépítése nemcsak a régió, de az egész ország érdeke. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök egy mohácsi fórumon azt mondta, szorgalmazza a híd megépítését.

Cseresnyés Péter parlamenti államtitkár azt válaszolta, hogy a híd részét képezi a 2022-is megépülő beruházásoknak. Közölte, valóban visszavonták a híd építése kapcsán kiírt közbeszerzési eljárást, mert a projektet beemelték a Szeged és Pécs közötti épülő út projektjébe, így magasabb műszaki tartalommal épül meg a műtárgy. Az ütemezés szerint a kiviteli tervek 2021-re készülnek el.

Hargitai János azt mondta, számolni kell azzal is, hogy az előkészületek még éveket vesznek igénybe.

Cseresnyés Péter jelezte, az elmúlt nyolc évben következetes politikát folytatott a kormány, amely célként tűzte ki a vidék felzárkóztatását.


Kérdések


Jobbik: 11 éve nem emelkedett a hallgatói tanulmányi ösztöndíj


A kérdések között elsőként szóra emelkedő Farkas Gergely arról beszélt, hogy a hallgatói tanulmányi ösztöndíj 11 éve nem emelkedett, nem lehet kevesebb 6 ezer forintnál, a helyzet azonban szerinte tarthatatlan, mert ez kihathat a továbbtanulásra is, mivel egy átlagos egyetemista kiadása havonta 50-60 ezer forint.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt válaszolta, fontos dolog a felsőoktatásban részt vevő diákok lehetőségeinek növelése, ha a képviselő szeretne nekik több pénzt adni, akkor szavazza meg a 2019-es költségvetést, mert abban a szociálisan rászoruló diákoknak 1 milliárddal több pénz jut.


MSZP: mennyit tart be a civil részvétel európai kódexéből a kormány?


Gurmai Zita (MSZP) a civil szervezetek ügyét hozta fel. Mint kifejtette, Európában a civil részvételi kódex betartása jó és fontos fokmérője a demokráciának. Ahol erről nem vesznek tudomást, ott nincs demokrácia, és a Fidesz ezt az utat járja azzal, hogy minden olyan civil szervezetet üldöznek, kriminalizálnak, amely nem ért egyet a kormánnyal.

Orbán Balázs államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány a lehetőségekhez mérten támogatni szeretné azokat a civil szervezeteket, amelyek valós, fontos problémákkal foglalkoznak, és a Miniszterelnökségen belül létezik civil ügyekért felelős államtitkárság, valamint több törvény is garantálja ezen szervezetek beleszólását a döntéshozatalba.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 2009 óta szaporodtak el azok a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyek aktívan bele akarnak szólni a kormányzásba.


DK: miért kell kancellárt kirendelni a kórházakhoz?


László Imre (DK) azt kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárától, hogy miért rendelnek ki kancellárokat a kórházakhoz. Szerinte erre nincs szükség, mert az egészségügyi intézmények nem azért halmoznak fel 80 milliárdos adósságot, mert rosszul gazdálkodnak, hanem azért, mert a kormány nem ad elég pénzt gyógyításra, így hitelből kell megoldani az üzemelésüket. Jelezte: Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár sem támogatja ezen rendszer bevezetését.

Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára azt mondta, László Imre feltételezésekről beszél. Hozzátette: most a DK azt mondta, több pénz kell az egészségügybe, de amíg kormányon voltak, 2003 és 2009 között az OECD-országok közül egyedül Magyarországon csökkent az egészségügy támogatása, 2009 óta pedig a rangsorban a hetedik legnagyobb pluszforrás került a rendszerbe.