Az információs önrendelkezéssel kapcsolatos módosítás bizottsági jelentésének vitájában Tordai Bence (Párbeszéd) azt nehezményezte, hogy a kormány mulasztása miatt a vállalkozásoknak, civil szervezeteknek többször kellett igazodniuk a szabályokhoz: először a magyar, majd az uniós (GDPR) elvárásokhoz, emiatt 1,7 millió vállalkozás és 60 ezer civil szervezet életét nehezítették meg és tízmilliárdos beruházásokat tettek kötelezővé.

Erre válaszul Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, nem lesznek a törvény elfogadásának, illetve életbe lépésének beláthatatlan következményei.


Alaptörvény-módosítás


Az alaptörvény hetedik módosításával kapcsolatban számos képviselő emelkedett szóra. Elsőként Arató Gergely (DK) fejtette ki álláspontját. Hangsúlyozta, hogy szerinte nem házszabályszerű a javaslat, mert egy nyolcadik alaptörvény-módosítást is belecsempésztek azzal, hogy a keresztény kultúra védelmét, illetve a közterületen élés tilalmát is bevezették a módosítások közé. Hozzátette: sem a házszabálynak, de a parlamenti demokráciának nem felel meg, formai okokból el kellene buknia.

A tartalmi probléma a képviselő szerint az, hogy olyan kötelezettséget állapítanak meg a keresztény kultúra védelmével, amelynek a jogalkalmazók nem tudnak megfelelni, hiszen nincs definiálva, hogy mi az a keresztény kultúra.

A közterületen éléssel kapcsolatban Arató Gergely azt mondta, nem megszüntetik ezzel a hajléktalanságot, nem adnak megoldást, csak büntetni rendelik az utcán élést.

Bősz Anett független képviselő szerint ez után a javaslat után a kormányzat működése alaptörvénybe ütközik, és feltette a kérdést: hogyan fér a keresztény értékek közé a gyűlöletkampány, illetve a különbségtétel ember és ember között.

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő észveszejtőnek nevezte, hogy a vitában egyetlen fideszes képviselő vett részt, majd azt mondta, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy véglegesen "nekiesnek" a független igazságszolgáltatásnak. Hangsúlyozta: minden magyar kiharcolt joga és érdeke, hogy egyetlen kormány se merje az igazságszolgáltatást "maga alá gyűrni", mert az a legsötétebb időszakokra jellemző.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője azt hangoztatta, hogy jogi tanulmányai során az alkotmányjog szent ügy volt, de most ennek lábbal tiprása zajlik azzal, hogy jogellenesen nyújtottak be módosítást a beterjesztett javaslathoz, amelyet propagandaanyagnak, kommunikációs blöffnek nevezett.

Elmondta még, hogy ha a módosítás mögött nincs tudatos társadalom és hatékony kormányzati munka, az alkotmánymódosításnak nem lesz eredménye. Hozzátette: senki akar migránsokat Magyarországon, de szerinte ezzel a törvénnyel ezt nem lehet elérni.

A közigazgatási legfelsőbb bírósággal kapcsolatban azt mondta, az oligarchák érdekeltségei miatt keletkező jogviták jutnak majd erre a szintre, ahol a Fidesz saját bírókkal fogja elintézni ezeket az ügyeket.

Keresztes László Lóránt (LMP) szintén azt hangoztatta, hogy a javaslat alkalmatlan arra, hogy valós lépések történjenek. Közölte még, szerette volna hallani azokat a feladatokat, amelyeket az intézményeknek a keresztény kultúra védelmében kell tenniük, de ilyet nem hallott. A legfontosabb szerinte, hogy feltárják a migrációs krízis okait, és ezekre megoldást találjanak, de a kormány csak "kommunikációs hadjáratot" folytat.

Völner Pál a vitában elhangzottakra reagálva elmondta, a betelepítések megakadályozásáról szóló alaptörvény-módosítás másodjára kerül a parlament elé, korábban nem kapott kétharmados többséget. Kijelentette, az otthon védelméről szóló rendelkezések nem a tüntetések betiltását célozzák, hanem az olyan túlterjeszkedő véleménynyilvánítás korlátozását, ahol már majdnem a joggal való visszaélés eseteit valósítanák meg.



A jogellenes bevándorlás elleni intézkedések


A jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos törvényjavaslat bizottsági jelentésében Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt nehezményezte, hogy a jogalkotás nem szabatos, nem pontosan érhető, ezért a Jobbik az alkalmazhatóságot segítő módosító javaslatot nyújtott be, de ezt a fideszes képviselők leszavazták, szerinte csak azért, mert nem a Fidesz-KDNP nyújtotta be. Hozzátette: úgy döntöttek az elutasításról, hogy nem is volt a képviselők előtt a javaslat.

Bősz Anett (független) úgy foglalt állást, hogy a javaslattal olyan embereket fenyegetnek börtönnel, akik olyan feladatokat látnak el, amelyben a kormány kudarcot vallott.

Demeter Márta (LMP) azt mondta, kiállnak amellett, hogy minden országnak joga van eldönteni, kikkel akar együtt élni, és amellett is, hogy fel kell lépni az illegális migrációval szemben, de ehhez ennek a javaslatnak semmi köze nincs, a kodifikált szöveg ezeket nem fedi le, csak kommunikációs célokat szolgál. "Olcsó és falmelléki jogászkodással nem lehet az országot megvédeni" - fogalmazott a képviselőnő.

Elmondta még, hogy a kormánynak egyebek közt hatékony biztonsági ellenőrzéseket kellene lefolytatni, az állományt ki kell képezni és a nemzetközi vállalásokat be kell tartani.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az a védekezés, ami tegnap jó volt, nem biztos, hogy most is az, ezért új megoldásokat kell keresni, erről szól a javaslat. Megjegyezte, hogy kétfordulós hétpárti egyeztetés volt, mert a legjobb javaslat beterjesztése volt a cél.