A gázárak változásáról kérdezett egy DK-s képviselő


Barkóczi Balázs (DK) arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, miért "mindenképpen a fogyasztók járnak rosszul" a gázár világpici változásával, mondván, az eddig a szolgáltatók extraprofitját megfizető embereknek most e cégek veszteségeit kell állniuk az áremeléssel.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra kérte az ellenzéket, döntsék el, hogy feleslegesnek vagy megvédendő intézkedésnek tartják a rezsicsökkentést.

Arról beszélt, a kormányzat az elmúlt 12 év alatt számtalan, a családokat, a vállalkozásokat, a bérből, fizetésből élőket védő intézkedést tett, s amennyire lehet, megvédik a háború gazdasági hatásaitól is az érintetteket.

Hozzátette: ehhez szándékra és lehetőségre van szükség; a baloldali kormányoknál az első hiányzott, míg ma a második lehetőségei korlátosak.


Jobbik: mi lesz Paks II. sorsa?


A paksi atomerőmű-beruházásról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert a jobbikos Bencze János, felvetve, jelentős a projekt körüli bizonytalanság, ráadásul a hírek szerint százmilliárd forintot von el a projekttől a kormány.

Paks II. megépül, azon dolgozunk - jelentette ki Süli János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, azt hangsúlyozva, nem elvontak a projekt költségvetéséből, hanem időzítetten fizetik ki a számlákat, és "erre az összegre ma nincs szükség". Hozzátette: minden engedélykérelmet benyújtottak ahhoz, hogy maga az építkezés elindulhasson.


Az ombudsmant kérdezte egy MSZP-s politikus


Az alapvető jogok biztosához címezte kérdését Kunhalmi Ágnes (MSZP) a szolnoki kórház szülészetén kialakult, szerinte "vállalhatatlan állapotokkal" kapcsolatban, arról tudakozódva, miért nem indít vizsgálatot az ügyben az ombudsman.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa válaszában azt hangsúlyozta, korábban részletes szakmai indokolással támasztotta alá a kérdezőnek e témában adott válaszát, majd arról beszélt: a szülészeti ellátást más intézménybe helyező döntés az irányadó jogszabályoknak megfelelt, aggály nem merült fel vele kapcsolatban, van jogi értelemben vett felelőse, a helyzet kapcsán egyedi, konkrét panaszt nem kapott.

Hangsúlyozta: vizsgálatai alapvetően nem akut helyzetekre, hanem alkotmányos visszásságok feltárására irányulnak.


Sportkvótáról érdeklődött a Mi Hazánk



Novák Előd (Mi Hazánk) azt tudakolta a miniszterelnöktől, lesz-e magyar kvóta a hazai csapatsportbajnokságokban, ugyanis a nemzeti identitás védelmének egyik eszköze lehetne, ha az ország szakítana a jelenlegi "liberális szabályozatlansággal". Annak a véleménynek adott hangot, hogy 50-70 százalékban kellene megszabni a hazai játékosok arányát.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a magyar sportolók nemzetközi összehasonlításban kiemelten eredményesek, a kormányzat az elmúlt 12 évben azon dolgozott, hogy ezek az emberek minél nagyobb támogatást kapjanak. Hozzátette: az uniós szerződések garantálják a szabad munkaerő-áramlást, "amibe az élsport is beletartozik". Pozitív példaként kézilabda NB I.-et említette, ahol az idő háromnegyedét magyar játékosok töltötték pályán.


Párbeszéd: megszorítások idején miért rendeznek ekkora tűzijátékot?


Szabó Rebeka arra várt választ a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, "a megszorító Orbán-csomagból fakadó súlyos megélhetési válság közepette" miért tartja fontosnak a kormány, hogy Európa legnagyobb tűzijátékát szervezze meg és mennyit tervez erre a célra elkölteni.

Dömötör Csaba államtitkár arra emlékeztetett: az államalapítás és Szent István ünnepe egyik legősibb ünnepünk, fontos, hogy azt méltóképpen ünnepeljük, közösen megélve az összetartozást; a tűzijáték ennek eszközei közé tartozik.

A baloldali pártoknak felemás a viszonya az állami ünnepekhez, a nemzeti ünnepekhez - jegyezte meg, hozzátéve, ez nem ok az ünnepségek lefújására.

Jelezte, már korábban beszerezték az idén felhasználni kívánt pirotechnikai eszközöket, az ünnepek végeztével igény esetén az összesített adatokat nyilvánosságra hozzák.


LMP: milyen ütemezéssel és milyen forrásból pótolják a víziközmű-ágazat hiányzó támogatását?


Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy kritikus állapotban van a víziközmű-rendszer. A politikus felidézte, hogy a közelmúltban több településen napokig nem volt ivóvíz. Emellett a víz 22 százaléka a rossz állapotú csövek miatt felhasználás nélkül elfolyik. Számításai szerint háromezer milliárd forint hiányzik az ívóvízbázis fenntartásához és a szükséges forrásokat a jövő évi költségvetésbe sem tervezték be.

Milyen ütemezéssel milyen forrásból biztosítják a hiányzó forrásokat? - kérdezte.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: 2010-ben nehéz helyzetben vették át a víziközmű-rendszert, a vezeték- és műszaki felújítások elmaradtak a rendszerváltás után. Ezen fejlesztések megvalósítása az egyik legfontosabb feladat - hangsúlyozta.

Kitért arra is: Magyarországnak van elegendő vize, a közműves ellátottság elérhetősége száz százalékos.