OGY - Krónika 8. rész (nemzetközi egyezmények, egyetemi ingatlanjuttatás)

Belföld, 2020.03.10

Nemzetközi egyezmények tárgyalásával, a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításával, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanjuttatásával foglalkozó előterjesztéssel folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.



Uniós nemzetközi egyezmények


Horvátország európai uniós csatlakozása indokolja az unió két nemzetközi szerződésének jegyzőkönyvvel ellátását, amelynek kihirdetését tartalmazzák a tárgyalt előterjesztések - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál hozzátette: az EU és Dél-Korea közötti megállapodás a kétoldalú kapcsolatok miatt is előnyös Magyarország számára. Az egyezmény a többi között a terrorizmus elleni küzdelmet, a migráció kezelését, az éghajlatváltozással, a drogkereskedelemmel, a szervezett bűnözéssel vagy a korrupcióval kapcsolatos teendőket is tartalmazza.

Az unió és Izrael között megkötött megállapodás pedig a politikai párbeszéd fenntartása mellett az illegális migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés adta teendőket, valamit kulturális és audiovizuális területeket érint.

Hörcsik Richárd (Fidesz) szólt a pozitív irányba fejlődő magyar-horvát kapcsolatokról, amely szempontjából szimbolikus a javaslatok támogatása - fogalmazott. Az euromediterrán bilaterális kapcsolatok fontosságát is hangsúlyozta.

Brenner Koloman (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-as év Zrínyi-emlékév, amelyhez Horvátország is csatlakozni fog.

Juhász Hajnalka (KDNP) rámutatott: az áruk és szolgáltatások kereskedelmének bővítésével is foglalkozik az unió és Izrael közötti megállapodás.

Molnár Gyula (MSZP) szerint minden megállapodás megerősítése Horvátországgal Magyarország elemi érdeke, Horvátország iránti elkötelezettségét mutatja.

Az ülés levezető elnöke a vitát lezárta, Völner Pál pedig megköszönte a támogatásokat.


Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják a győri Káptalandombot


A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló javaslat vitájában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy jelenleg 16 nemzeti emlékhely található Magyarországon.

A Káptalandomb Győr szíve, itt található a város látnivalóinak zöme - hangsúlyozta. Évente több mint százezer látogató érkezik a Káptalandombra, az itt található székesegyház látogatóközpontjában pedig naponta több százan fordulnak meg. A Káptalandombon álló bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el és itt őrzik Szent László hermáját is - hívta fel a figyelmet.

A székesegyházban található a második világháború alatt vértanúságot szenvedett és 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspök sírja is - hívta fel a figyelmet.

Simon Róbert (Fidesz) azt mondta, hogy a Káptalandomb Győr kiemelkedő jelentőségű és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része. A Moson és a Duna találkozásánál fekvő hordalékkúp a város legősibb része - emelte ki. A Káptalandombon áll a város két legjelentősebb műemléke, a Püspökvár és a bazilika - hívta fel a figyelmet. A képviselő is megemlékezett róla, hogy itt látható Szent László hermája és boldog Apor Vilmos síremléke.

Magyar Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta, teljes mértékben egyetért a javaslattal és az annak indoklásában leírtakkal. A Káptalandombnak méltó helye lesz a nemzeti emlékhelyek között - mondta, hozzátéve, szeretné, ha más győri történelmi emlékhelyek is komolyabb figyelmet kapnának.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az Országgyűlés fontos feladatának nevezte, hogy a kulturális, szellemi és lelki örökségeket megőrizze az utókornak. A magyar állam a keresztény értékeinek köszönheti a fennmaradását - szögezte le.

A Káptalandomb Győr kiemelt jelentőségű és egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része, ráadásul a város turizmusának "motorja" - hangsúlyozta.

Molnár Gyula (MSZP) pártja nevében egyetértéséről biztosította az előterjesztőket.

Kara Ákos (Fidesz) úgy fogalmazott: minden győri és a város térségében élő ember örül a javaslatnak. A Káptalandombon nem csak érezhetőek, de meg is tapasztalhatóak a magyar történelem évszázados emlékei - mondta.

A vita lezárását követően az elhangzottakra reagáló Orbán Balázs - jelezve, lát esélyt arra, hogy a parlament egyhangúlag fogadja el az előterjesztést - azt hangsúlyozta: e döntés meghozatala kulturális és épített örökségünk megőrzése szempontjából kulcskérdés.



Egyetemi ingatlanjuttatás


A parlament ezt követően áttért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére adandó ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitájára.

Orbán Balázs az előterjesztő nevében arra emlékeztetett: az alaptörvény rögzíti az állam és a vallási közösségek különválasztását, ugyanakkor közösségi célok megvalósítása érdekében lehetővé teszi együttműködésüket.

Magyarország kormánya az egyházakra mint stratégiai partnerekre tekint abban a munkában, amely hazánk megújításáról szól - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a PPKE, amelynek széttagolt működését a fővárosban koncentrálnák a juttatással, Magyarország legrégibb és legnagyobb egyeteme.

Utalt rá: a kormányzat két éve döntött a széttagoltság megszüntetéséhez szükséges lépésekről, a Magyar Rádió egykori épülete pedig nem csupán erre alkalmas, de az oktatás színvonalának emelésére, a korszerű környezet kialakítására is.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!