Vízkivétel



Az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításának vitájában B. Nagy László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság többségi véleményét ismertetve elmondta, az eredeti törvényjavaslat három jogszabályt módosított volna, de közben a javasolt változtatásokat más törvények végrehajtották, így csak a vízgazdálkodási törvényt módosítják. Változik a javaslat címe is: a vízgazdálkodásról szóló törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosítására - hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett arra, hogy az előterjesztés szerint nem kell engedély, illetve bejelentés nélkül létesíthető a 80 méter talpmélységnél nem mélyebb, a házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító kút. Hozzátette: továbbra is engedély kell a hideg és a termálkarszt készletekbe történő beavatkozáshoz, valamint a gazdasági célú vízkivételekhez.

A képviselő kitért arra, meghosszabbítják az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízi létesítményeknél a bírságmentes engedélyezés moratóriumát, idén december 31. helyett 2028. december 31. lesz a határidő.

Varga László (MSZP), a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének előadója a vízbázis védelmét és a jövő nemzedékek szempontjainak összehangolását hangsúlyozta.

Jelezte, módosító indítványban kezdeményezte, határozzák meg, hogy a 80 méternél nem mélyebb kutakból egy 5000 négyszögöles telekhez évente 500 köbméter vizet lehet kinyerni. Ez az a volumen, amely biztosítaná a tanyasi életforma megóvását és védené a vízbázist - magyarázta, azt firtatva, mit lesz a törvény végrehajtási rendeletében.

Kepli Lajos (Jobbik), a fenntartható fejlődés bizottságának kisebbségi véleményét ismertetve közölte, a törvényjavaslat fenntarthatósági szempontból veszélyt jelent az ország vízbázisaira. Rámutatott, nem csak kinyerni lehet a vizet a kutakból, hanem a szennyezés is le tud jutni. Ráadásul az állam nem tudja, hol és hogyan létesítik ezeket a kutakat - közölte.

Hozzátette: nem szeretnék ellehetetleníteni a kiskerti gazdálkodást, de ezeket a kutakat ellenőriznie kell az államnak, a javaslat ezt a lehetőséget megszüntetni, ezért nem támogatják azt.

A jobbikos politikus későbbi felszólalásában átfogó vízgazdálkodási rendezést szorgalmazott. Azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot.

Hajdu László (DK) azon véleményét hangoztatta, hogy a 80 méteres határ azt jelenti, hogy a kútból nyert vizet iparilag fogják hasznosítani.

Hangsúlyozta, a vízkészlet nemzeti vagyonnak számít, és erre vigyázni kell. Szorgalmazta, hogy a fenntarthatóság követelményének megfelelően továbbra is engedély kelljen a vízkivételhez.

B. Nagy László (Fidesz) a lejáró moratóriummal magyarázta a törvényjavaslat benyújtását. Szerinte a tanyákon - ahol több kút is lehet - egy-egy kút engedélyezése 300-700 ezer forintba is kerülhet.

Vitatta azokat az ellenzéki véleményeket is, miszerint ipari hasznosításra fogják használni ezeket a kutakat. Szerinte ez azért nem lesz így, mert egy mezőgazdasági üzem nem kap építési engedélyt, vagy hitelt, ha nincs vízjogi engedélye.

Arató Gergely (DK) azt kifogásolta, hogy a törvényalkotási bizottság összegző módosító indítványa kicserélte az eredeti törvényjavaslatot. Ez a technika formálissá teszi a parlamenti vitát - mondta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a javaslat célja, hogy a bírság terhét levegyék azok válláról, akiknek már van kútja. A kormányrendelettel pedig azt szeretnék elérni, hogy a veszélyeztetett és az érzékeny vízbázisokon ne jöhessenek létre ilyen kutak - közölte.


A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről


Ovádi Péter (Fidesz) elmondta: a Belügyminiszter előterjesztése bizonyos esetekben bejelentési kötelezettséget határoz meg a külföldi befektetők részére egyes engedélyköteles ágazatokban, például a fegyvergyártásban, a haditechnikai fejlesztésekben és a villamos energia előállításában.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt mondta, indokoltnak is lehetne nevezni a javaslatot, ha nem lenne olyan nagy a bizalmatlanság a politikai döntésekkel szemben. Szerinte az előterjesztés egyáltalán nem hasonlít a beterjesztett változatára, aminek az az oka, hogy "lobbicsoport köröz" a javaslatok felett. A stratégiai szempontból fontos ágazatok védelméről azt mondta: uniós szervezetek már nem is tartoznak a jogszabály hatálya alá. Úgy ítélte meg: egy nemzetközi ügyvédi iroda 2-3 nap alatt ki tudja játszani az előterjesztést.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: az energiaszektort "balliberális gazdasági terroristák" 8 nap alatt kiárusították, a Fidesz mégsem számoltattak el őket. Szerinte, akik "leadták a megrendelést a javaslatra", azokban "szerzési vágy" munkál.

Pogácsás Tibor államtitkár a módosításokat ismertetve azt mondta: a szabályozás helyes célokat szolgál és hatékony eszköz lesz. Kiemelte azt is: kormányrendelet határozza majd meg, mely szervek végzik az ellenőrzést.