OGY - Krónika 9. rész (bizottsági jelentések)

Belföld, 2020.05.19

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta keddi munkáját a parlament.



Az élelmiszerláncról, valamint az állatorvosi kamaráról és az állatorvosi tevékenység végzéséről szóló törvények módosítása



Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a törvényjavaslat az élelmiszerlánc-biztonság javítását szolgálja, továbbá elősegíti az állatorvosok szakmai munkájának fejlődését, az állatorvosi kamara tevékenységének hatékonyabbá válását, hozzájárulva ezzel az állatjárványok elleni védelem magasabb szintjének eléréséhez is.

Magyar Zoltán (Jobbik) támogatásáról biztosította az előterjesztést, jelezve, hogy ellenzéki módosító indítványokat is befogadtak hozzá.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy az élelmiszer-biztonság ügye mindannyiunknak fontos.



A környezet- és a természetvédelmi törvény módosítása



Herczeg Tamás (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében közölte: a javaslat egyebek mellett zajtérképekkel kapcsolatos módosítást tartalmaz, továbbá az előterjesztéssel megújul az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatszolgáltatásának módja. A levegőminőség javítását szolgáló fontos intézkedéseket is tartalmaz az indítvány - tette hozzá.

Koncz Ferenc (Fidesz) a fenntartható fejlődés bizottság nevében kötelességnek nevezte a természeti örökség és a biológiai sokféleség védelmét. Kiemelte például a barnamezős területekre vonatkozó szabályozást, a cél - mondta -, hogy ezek a leromlott állapotú területek ismét bekapcsolódhassanak az adott település vérkeringésébe.

Keresztes László Lóránt (LMP) támogatandónak nevezte a javaslatot, kiemelve a háztartási avarégetési tilalomra vonatkozó előírást.

Nacsa Lőrinc (KDNP) is üdvözölte az avarégetés tiltását, jelezve, hogy sok település jól kidolgozta a zöldhulladék-elszállítás rendszerét.

Gurmai Zita (MSZP) hangsúlyozta: alkotmánybírósági megállapításoknak tesz eleget - 10 hónapos késéssel - a törvényalkotó.

Magyar Zoltán (Jobbik) a komposztálásra vonatkozó felvilágosító kampány elindítását szorgalmazta.

Az Agrárminisztérium nevében Farkas Sándor parlamenti államtitkár azt emelte ki, hogy a törvény nyomán komoly feladat fog hárulni - az égetés tiltása miatt - az avar és más kerti melléktermékek elszállítóira.



A klímavészhelyzet kihirdetéséről



A törvényalkotási bizottság előadója, Herczeg Tamás (Fidesz) azt mondta, a klímaváltozás napjaink legfontosabb kihívása közé tartozik, amely hatékony beavatkozásokat igényel. A javaslat megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás következményei elleni védekezés - közölte. A klímaszennyezés költségeit a "klímarongálókkal" kell megfizettetni, és a klímavédelem miatt nem emelkedhetnek az energia- és élelmiszerárak - tette hozzá.

Tordai Bence (Párbeszéd) az előterjesztők nevében úgy fogalmazott: a szép kormánypárti szavak mögött a cselekvések már nem olyan szépek. A Párbeszéd által benyújtott indítványt ugyanis a kormánypártok jelentősen megváltoztatták, "fájóan bátortalanok" lettek a célok, az eredetileg javasolt 14 programból pedig 10-et "kihajítottak" - jelezte, hozzátéve: egy komoly klímavédelmi törvény nem így néz ki, nem olyan rövid, mint a törvényalkotási bizottság által szentesített előterjesztés. Ráadásul olyan mondatok is bekerültek, amelyek vállalhatatlanok, mint például az atomenergia karbonsemlegessége - mondta, közölve: mindezek miatt előterjesztőkként nem tudják támogatni a végleges javaslatot, de így is örülnek, hogy végre zárószavazás közelébe került egy klímavédelmi törvényjavaslat. Bencsik János (Fidesz), a fenntartható fejlődés bizottsága többségi véleményének előadója elmondta, olyan bizottsági módosító indítványt nyújtottak be, amely figyelembe veszi az arányos teherviselést, vagyis hogy minden ország az által okozott kár figyelembe vételével járuljon hozzá a probléma közös megoldásához. Magyarország annyit vállalhat a nemzetközi kötelezettségekből, amennyit nemzeti érdekei megengednek - tette hozzá. Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság kisebbségi véleményének előadója szerint a módosító javaslat problémája, hogy legyengíti az eredeti javaslatot, ismét nem lesz Magyarországnak klímatörvénye.

Gurmai Zita (MSZP) szerint sokan a jobboldalon nem is vannak tisztában, mi is az a klímavészhelyzet. Kifejtette: emberek fognak meghalni a forróság miatt, 2050-ig az egyes régiókban a többlethalálozás elérheti a 166 százalékot, erre nincs felkészülve az egészségügy. A mezőgazdasági termelés az aszály miatt fog visszaesni és rengetegen lesznek olyanok, akik nem tudnak védekezni a forróság ellen - hangoztatta, jelezve: a klímavészhelyzet kihirdetése nem a megoldás, csupán esély, hogy elkerülhessék a legrosszabbat.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a Fidesz-KDNP által tönkretett torzónak, "politikai Frankensteinnek" nevezte a javaslatot, amelyből a kormánypártok kiszelektálták azokat a részeket, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni. Hiányolta a lakossági energiahatékonysági programokat. Szóvá tette, hogy a kormány által létrehozott különleges gazdasági övezetben Gödön olyan környezetszennyező beruházás valósulhat meg, amelybe a lakosságnak nem lesz beleszólása.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy értékelte: Tordai Bence nem szavazza meg saját javaslatát, úgy látszik, nem fontos neki a teremtett világ védelme, a szennyező fizet elve, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ezek után ha zöldnek nevezni magát, nem lesz őszinte - tette hozzá.

Simicskó István (KDNP) szerint ősszel, a koronavírus-járvány tapasztalatainak birtokában kell majd azt megfontolni, milyen esetleges változtatások kellenek az alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó részében.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!