Fidesz: a nemzetépítés részei az egyházak


A nemzetépítés nélkülözhetetlen részeként beszélt az egyházakról Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka, aki a kormány és az egyházak közötti szoros kapcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet.

A szekularizáció egyáltalán nem jelent semlegességet - fogalmazott, utalva arra, hogy az alaptörvény preambuluma elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, az alaptörvény pedig minden állami szerv kötelességévé tette a keresztény kultúra védelmét.

Hangsúlyozta: a tárgyalt törvényjavaslat keresztény értékrendünk és állami hagyományaink szellemében segíti elő a PPKE működésének hatékonyabbá tételét, célja, hogy méltó körülmények között működhessen az egyetem.

Mindezek alapján képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.


Jobbik: támogatható a cél


Támogatható célnak nevezte a PPKE karainak összeköltöztetését Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka, hozzátéve, később derülhet csak ki, alkalmas-e az egyetem elhelyezésére az épület, ugyanakkor elismerte, hogy a többi kar közelségének komoly szinergiahatása lesz.

Az, hogy egy egyházi fenntartású egyetemet támogatunk, az a Jobbik számára, mint nemzeti néppárt számára, természetes - tette hozzá, képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosítva a kezdeményezést.

Ugyanakkor kérdésként vetette fel, mi lesz így a gyönyörű, de felsőoktatási feladatra csak korlátozottan alkalmas piliscsabai campus sorsa.



KDNP: fontos az összeköltözés és az egyházak társadalmi tevékenysége


A KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc örömét fejezte ki az összeköltöztetés miatt, ugyanakkor bánatát fejezte ki, hogy az egyetem elhagyja "kisebb hatásfokkal működő, de szemet gyönyörködtető" piliscsabai campusát.

Azt emelte ki: a Magyar Rádió egykori épületében méltó elhelyezést nyerhet az egyetem, versenyképességet fokozó tényezőként említve az egységes budapesti campus megteremtését.

Hozzátette: szükség van arra, hogy megfelelő feladatot találjanak az így kiürülő piliscsabai campusnak.

Az egyházak társadalmi és közfeladatot ellátó munkáját kiemelve kijelentette, ez a közösségépítő, közösségteremtő társadalmi tevékenység "becsülendő és hatalmas munka, amire szüksége van Magyarországnak és a magyar társadalomnak".


MSZP: nem ördögtől való az ötlet


Nem ördögtől való ötletként beszélt az előterjesztésről Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka, jelezve, a megoldást pártja egyáltalán nem ellenzi.

Jelezte: nem látják, mi lesz a piliscsabai ingatlan sorsa, sem azt, menyire alkalmas felsőoktatási feladatra a Magyar Rádió egykori épülete, e két bizonytalansági tényező miatt jelen állás szerint tartózkodni fognak a végszavazásnál.

Az MSZP a célt érti, helyesnek tartja, a megoldásban vannak bizonytalanságok - fogalmazott.


DK: ez az állami vagyon elherdálása


Arató Gergely (DK) arról beszélt: pont az állam és az egyházak szétválasztásáról nem szól a tárgyalt törvényjavaslat, mert lényege szerinte "az egyházi állam továbbépítése közpénzből".

Ami történik, az állami vagyon nyilvánvaló, felelőtlen és zavaros körülmények közötti elherdálása - fogalmazott, mondván, értékes ingatlanokat ad át az állam úgy, hogy még értékbecslés sem készült, ez pedig "a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás".

Az előterjesztést indokolatlannak és előkészítetlennek nevezte az ellenzéki képviselő, aki szerint se az egyetem diákjai, se az egész felsőoktatás érdekeit nem szolgálja a vagyonátadás.


Párbeszéd: a tisztázatlan kérdések miatt nem támogatható a javaslat


A Párbeszéd vezérszónoka szerint a tisztázatlan kérdések miatt nem tudják támogatni az előterjesztést.

Kocsis-Cake Olivio felvetette: nem világos, hogy a széttagoltság megszüntetésének során mi lesz az esztergomi tanárképzés sorsa, ahogy az sem, mennyire alkalmas a kiszemelt helyszín felsőoktatási feladatokra.

Tisztázatlannak nevezte, hogy mi lesz az egyetem kiköltözése után a piliscsabai ingatlan sorsa, ahogy azt is, mekkora költséget jelent majd a palotanegyedbeli épületbe költözés, valamint az átalakítás.